Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)
Románia
böző frakcióit feloszlatta, a párt öreg és fiatal szárnya között kezdettől fogva fennálló ellentétek az év vége felé kiéleződtek. A nemzeti parasztpártban a mult évben jelentkezett ellentétek Vajda-Voevod és három hívének kiválására vezettek. Yajda-Voevod kiválása a jobboldali ellenzéki erők tömörülését segítette elő ; az általa alakított román front a Cuza-féle antiszemita pártból és Goga nemzeti agrárpártjából alakult »Xemzeti Keresztény Párt«-tal jobboldali blokkba tömörült, amely az államfői hatalom megerősítése és kiterjesztése mellett a r. nemzeti érdekeknek a kisebbségek rovására történő erőszakos érvényesítését tűzte ki célul. A jobboldali szélső nacionalista mozgalom egyébként nagy lendületet vett; a YajdaYoevod által a »numerus valachic,us« jelszavával az év elején kezdeményezett sovén akció az erdélyi r.-ság körében — amely nagy többségében továbbra is kitartott Maniu józanabb politikája mellett — nem talált ugyan kellő visszhangra, alkalmat adott azonban a kormánynak arra, hogy a kisebbségekre alkalmazott nyomás által igyekezzék népszerűségét megerősíteni s a r. közvélemény figyelmét a gazdasági nehézségekről elterelni. Az 1935—36. évi költségvetést a kormánynak sikerült ugyan papíron egyensúlyba hozni, az előjelek szerint azonban a pénzügyi év jelentékeny deficittel fog végződni. — A külföldi kölcsönök összege a hitelezőkkel létesített megállapodás alapján 6 milliárdról 1400 millió leire csökkent, azonban R. ezen összeg törlesztésének és kamatszolgáltatásának sem tudott eleget tenni. A terhek további csökkentésére irányuló tárgyalások az év végéig eredményre nem vezettek. — Uj külföldi hitelek felvételére irányuló kísérletek sem jártak a célzott eredménnyel, mindössze egy prágai intézettől sikerült 1 milliárd leies rövidlejáratú hitelt szerezni. A magyar kisebbség kritikus időket élt át. A r. nyelvvizsga segítségével az állami és közigazgatási szolgálatból sorra távolítják el a még megmaradt magyar tisztviselőket és alkalmazottakat; különböző ürügyekkel számos magyar felekezeti iskolát fosztanak meg működési és nyilvánossági jogától ; a névelemzés s vele a magyar tanulóknak r. iskolákba való kényszerítése is akadálytalanul tovább folyik. Mind nagyobb arányokat ölt az erőszakos térítés is azzal a céllal, hogy az ortodox egyházba kényszerített magyarság köni^ebben veszítse el nemzeti jellegét. A községi és törvényhatósági közigazgatás reformjára vonatkozó törvényjavaslat, amely előírja, hogy a községi képviselőtestületekben csak r.-ul tudók vehetnek részt, a magyar befolyásnak a helyi önkormányzatokból való teljes kiszorításával fenyeget. Az év vége felé kidolgozott ipartörvényjavaslat is súlyos kisebbségellenes rendel-