Külpolitikai adatok az 1935. évről (Budapest, 1936)

Románia

1035 115 kezéseket tartalmaz ; a nyilvánosságra jutott szöveg szerint a javaslat az iparengedélyek kiadását a r. nyelvvizsga sikeres letételétől teszi függővé. Ez évben többek között törvényt hoztak az ostromállapot meghosszabbításáról, állami pénzverde felállításáról, a hon­védelmi minisztérium szervezetének kiegészítéséről, a Nemzeti Export-Intézet megszervezéséről, a Nemzeti Bank alapszabá­lyainak^ módosításáról; módosították még az elemi iskolai és tanítóképzői, továbbá a bánya és a bírósági szervezeti tör­vényt. Külpolitikában : R. külpolitikája ez évben is a fennálló szövetségi rendszerének (Franciaország, Kisentente, balkán­szövetség) kimélyítésére irányult. A balkán-szövetség máj.-ban Bukarestben tartotta kon­ferenciáját, amelyen a Kisentente és e szövetség közötti szoli­daritás tanúsítására Csehszlovákia képviselője is jelen volt. Ugyanakkor Bukarestben tartózkodott Paul-Boncour volt francia min.-elnök is. Az év folyamán a közvélemény egy részét nyugtalaní­tották azok a törekvések, amelyek R.-nak a francia-cseh­szovjet szövetségi rendszerhez való csatlakozását látszottak célozni. Ezen törekvések a lengyel és román sajtóban is gyakori sajtópolémiákra adtak alkalmat. R. résztvett az Olaszország ellen alkalmazott népszövet­ségi gazdasági megtorló intézkedésekben, de az a törekvése, hogy ennek ellenében gazdasági kompenzációkat kapjon, nem vezetett eredményre. A német felfegyverzéssel kapcsolatban a r. félhivatalos lapok gyakran kifejezésre juttatták, hogy a Birodalom ügyei nem tartoznak azon ügyekhez, amelyekhez való állásfoglalásra R. hivatottnak érzi magát. A r. sajtó ellenben a leghatározot­tabban tiltakozott az ellen, hogy a német lépést Ausztria, Magyarország vagy Bulgária kövesse. Az év folyamán megindult a dobrudsai és besszarábiai tövök lakosság visszatelepítési akciója Törökországba. Dec.-ben török katonai bizottság tartózkodott Bukarestben, amelynek tárgyalásait r.-török-jugoszláv katonai konvenció tervével hoz­ták összefüggésbe. Júl.-ban Pál jugoszláv régenshg. Bukarestben folytatott tárgyalásokat. Az év végén Belgrádban tárgyalások folytak a Jugoszlá­viát és R.-t összekötő Duna-híd helyének kijelölésére. A r. kormány számos állammal folytatott keresk. és gaz­dasági jellegű tárgyalásokat. Titulescu külügyminiszter márc.-ban Belgrádban jugo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom