Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009
I. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének eseményei - 2009
76 'JÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊ KÊ Külpolitikai • 2009 FEBRUÁR Február 2. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Brüsszelben megbeszéléseket folytatott Danuta Hübner regionális fejlesztési európai biztossal és megállapodott az európai uniós források gyorsabb és egyszerűbb kifizetéséről Magyarország számára. Február 2. Göncz Kinga találkozott Cristian Diaconescu román külügyminiszterrel, aki Traian Básescu elnököt kísérte el magyarországi látogatására. Göncz Kinga jelezte tárgyalópartnerének, hogy Magyarország a romániai kormányváltás után is fenn kívánja tartani az együttes kormányülések gyakorlatát, a vegyes bizottságok rendszerét és továbbra is szorgalmazza a két külügyi tárca közötti kooperációt. A tárgyalópartnerek megállapodtak arról, hogy folytatják a párbeszédet olyan nemzetközi témák megvitatására, mint az uniós Keleti Partnerség programja,illetve a keleti szomszédságpolitika, az EU további bővítése, a Duna-térségi együttműködés, valamint arról, hogy Románia miként támaszkodhat 2011 első felében a magyar EU-elnökség munkájára. Göncz Kinga tárgyalásai során külön kiemelte, hogy a magyar kormány szerint az RMDSZ továbbra is megkerülhetetlen tényezője a magyar-román kapcsolatoknak. Február 2-3. Sólyom László köztársasági elnök meghívására Magyarországra látogatott Traian Básescu román elnök, akit elkísért Cristian Diaconescu külügyminiszter is. A két államfő tárgyalásain részt vett Göncz Kinga külügyminiszter, Tari Sándor, a KeH vezetője, Gulyás András külpolitikai főtanácsadó, Gémesi Ferenc MeH szakállamtitkár, illetve Cristian Diaconescu külügyminiszter, Eckstein-Kovács Péter elnöki nemzetiségi tanácsos és Eugen Tomac, a román közösségekért felelős külügyi államtitkár. A két államfő tárgyalt a pénzügyi válság és a gazdasági recesszió körülményeiről és különös hangsúllyal az EU és a két ország energiabiztonságának kérdéseiről, beleértve az energiarendszerek összekapcsolásának a lehetőségét, illetve a Nabucco vezeték megépítésének szükségességét. Kiemelt témája volt a magyar-román tárgyalásoknak a Magyarországon élő román kisebbség és a Romániában élő magyar nemzetrész helyzete, valamint a verespataki beruházás ügye, melynek során
