Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI I 403 tosnak tartom a vegyes bizottságok rendszerét, szeretnénk ezt a kapcsolatot fejleszteni. De az elmúlt hetek aktualitása mellett nem mehetünk el szó nélkül a szlovák-magyar viszonylatban. Ennek kapcsán hadd mondjak megint egy doktrína-szerűen hangzó valamit. Magyarországnak, mint minden országnak dolga, hogy betartsa azokat a kisebbségi normákat, amelyek a Magyarország által aláírt szerződések részeként ránk hárulnak. Alapvető európai értéknek tartom a kisebbségek jogainak tiszteletét belföldön, és ugyanezt kell elvárnunk minden országtól Európa egészében: tartsa be azokat a kisebbségi normákat, amelyek Európát jellemzik, amelyektől Európa az, ami, és ami miatt Európa mindannyiunk számára egy kívánatos hely. De azt látom - és most az elmúlt hetek fejleményeiről beszélek -, hogy a kisebbségek kérdése túl gyakran válik egyes országokban belpolitikailag motivált belpolitikai kérdéssé. Azt látom, hogy egyes belpolitikai erők egyfajta megélhetési nacionalizmust folytatnak, és a nacionalizmus indokolatlan szításával próbálnak maguknak politikai bázist teremteni, így biztosítva a politikai megélhetést vagy túlélést. Ez súlyos hiba. Súlyos hiba, mert árt országaink külön, külön vett és közös érdekének is. Mondjuk ki ezért most itt, ezen a fórumon nagyon nyíltan: Magyarország nem irredenta. Mondjuk ki azt a - itt nagyon banálisan hangzó - dolgot: Magyarországnak nincsenek területi követelései. Magyarország aláírója a párizsi békeszerződésnek, aláírója az európai uniós Acquis Communautaire-nek, aláírói vagyunk a NATO-nak, az EBESZ-nek. Magyarország számtalan helyen, jogi értelemben és ezen túlmutató gyakorlati értelemben is ezerszer kifejezte, hogy Magyarországnak semmilyen területi követelése nincs senkivel. Ez Magyarországon a mainstream politika. Minden országban vannak ostoba emberek, szélsőséges kisebbségek, ahogy ezt látjuk időnként a focimeccseken is. Minden országban, nálunk is. De egyetlen egy vezető politikai erő sincs, aki ezt az alapvetést megkérdőjelezné. Azért fontos ezt kimondani, mert ha ezt kimondjuk, akkor innentől kezdve viszont semmilyen alapja nincs annak, hogy valaki egy másik országban ezzel riogasson, és erre alapozva próbáljon olyan törvényeket bevezetni, amelyek a kisebbségek jogait csorbítják, amelyek a XXI. századi Európában pénzbüntetéssel fenyegetnek kisebbségi szervezeteket, egyházakat, vagy akár hivatalos intézményben eljáró kisebbségi személyeket azért, mert a saját nyelvüket, anyanyelvüket akarják használni a mindennapi gyakorlatban. Ez nem XXI. századi politika. Magyarországnak ezzel kapcsolatban fel kell lépni. Fel kell lépni a Szlovákiában élő magyar kisebbségek érdekében, de fel kell lépnünk Magyarország érdekében, mert alapvető érdekünk lenne, hogy sokkal jobb és erőteljesebb viszonyt folytassunk Szlovákiával. Hiszen egyébként nagyon régóta esedékes lenne, hogy találkozzon a két ország miniszter-