Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2009
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2009
I. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK eseMényEI wb ê 105 dencei Magyar Képviselők Fórumát, mi a célja ennek a fórumnak, és ez a fórum hogyan segíti alapvetően a határ menti térségek fejlesztését és azt, ami a magyar-magyar kapcsolatok elősegítését jelenti. Ez a kezdeményezésem nem talált meghallgatásra. Ennek ellenére jött létre november 4-én az a szlovák parlamenti határozat, amelyben a fórum elmarasztalása megtörtént és annak a kijelentése, hogy ezzel mi sértjük a szlovák állam szuverenitását. Ezt követően újra kezdeményeztem egy találkozót a házelnök úrral, amely létrejött december 3-án. Ez pontosan abban az ívben jött létre, ahol valamennyi közjogi méltóság a saját partnerével találkozott. Ott egyeztünk meg a házelnök úrral abban, hogy folytatott egy párbeszédet, mégpedig hogy az egyes problémás kérdéseket azokhoz a bizottságokhoz utaljuk, amely bizottságok hatáskörébe ez tartozik. Ezért azt kértem az elnök úrtól, hogy öt bizottságot jelöljünk ki a párbeszéd folytatására, főleg azokat a kérdésköröket tekintve, amelyek a legproblémásabbak. Itt hadd emeljem ki elsősorban a kisebbségpolitikát! Ugyanígy volt olyan terület, amely az oktatás területét érintette vagy a jogalkotás területén az alkotmányügyi bizottságot, a határ menti térségfejlesztések ügyében a gazdasági bizottságot, de volt olyan is, mindannyian tudjuk, amely a sportbizottságot érintette. Éppen ezért került sor az öt bizottság találkozójára, a gazdasági, az alkotmányügyi, az oktatási, a külügyi és az emberi jogi bizottságok találkozójára. Ezenkívül volt még műsoron kívül három találkozó: az európai ügyek bizottságai, az IPU és a mentelmi bizottság találkozójára is sor került. Ennek a folyamatnak az eredményeként került sor újra - március 12-én egy találkozóra. De mi is volt ennek az eredménye? Az, hogy január 31-e és március 4-e között folytatták le a bizottságok a konzultációkat. E helyről is szeretnék köszönetet mondani valamennyi bizottságnak és valamennyi képviselőtársamnak, akik ezekben a bizottságokban és ezeken a konzultációkon részt vettek. Az értékelésnek különböző szempontjai voltak. Elsősorban az, hogy mely kérdések azok, amelyekben megállapodás születhet, amely területeken közös álláspontot tudunk kialakítani. Áttekintettük, hogy hol körvonalazódhat egyáltalán, hogy lehetőség nyílik a jövőben közös álláspont kialakítására. Nyilván a 4. pont az volt, hogy hol vannak eltérő álláspontok, ahol egyáltalán csak azt tudjuk rögzíteni, hogy ezek az álláspontok teljesen eltérnek egymástól. Ebből a szempontból talán a legtöbb és majdhogynem azt mondhatom, teljes egyetértés volt a gazdasági bizottságaink között, ami a fejlesztéseket jelenti, a határ menti területek fejlesztéseit, illetve azokat, amely az lpoly-hidaktól kezdődően a kassai, miskolci út építéséig terjed, és a legkevesebb közös pont nyilván a kisebbségpolitikai ügyekben volt felfedhető. Tizenkét olyan pont volt ezen belül is, ahol volt egyetértés, viszont 19 olyan pont volt, amelyben egyáltalán nem volt egyetértés, ahol a legtávolabbiak, legeltérőbbek voltak az álláspontok.
