Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2008
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI | I F ) 1 a nagyobb mértékű szerepvállalás a nemzetközi oktatási piacon. Külföldi diákok magyarországi képzése hozzájárul az ország jobb megismertetéséhez, a magyar érdekérvényesítést segítő kapcsolati háló kialakításához. VII. A KÜLKAPCSOLATI TEVÉKENYSÉG INTÉZMÉNYEI ÉS ESZKÖZEI Az integráció és a globalizáció körülményei között az ország külkapcsolatai messze túlterjednek a hagyományos diplomácia területén, megújuló, hatékony és koordinált eszközrendszert igényelnek, miközben a külpolitika és a diplomácia továbbra is a külkapcsolati rendszer vezető ága marad. Magyarország külkapcsolatainak fejlesztésében, céljainak megvalósításában támaszkodik - gazdasági erejére, teljesítményére, - tudományos-technológiai, kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitására (az országban megtelepedett multinacionális vállalatokéra is), - erősödő nemzetközi fejlesztési politikájára, - az Európa-politikai és az ágazati - kitüntetetten külgazdasági - stratégiákban foglalt cél-, eszköz- és intézményrendszerre, - az uniós, két- és többoldalú diplomáciát szolgáló, az ország egységes képviseletét megvalósító, integrált magyar külképviseleti rendszer egészére, benne a szakdiplomaták tevékenységére, - a változó biztonságfelfogás jegyében egyre inkább a nemzetközi műveletek szolgálatába állított honvédségre, rendvédelmi és civil szakemberekre, - a biztonsági kihívásokból fakadó veszélyek megelőzésére képes, a külföldi társszervekkel eredményesen együttműködő rendvédelmi szervekre és nemzetbiztonsági szolgálatokra, - a határokon átnyúló lakossági, azon belül is a magyar-magyar kapcsolatokra, - a nemzetpolitika intézményrendszerére, - a kormányzati szervek mellett az önkormányzatok partnerkapcsolatrendszerére, az együttműködést az állampolgárok szintjén megvalósító testvértelepülési kapcsolatokra, valamint az önkormányzati szövetségek uniós szervezetekben betöltött szerepére, - a felsőoktatási intézmények kapcsolatrendszerére, az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térségben és az idegen nyelvű képzések révén kialakuló együttműködésre, - a kulturális kapcsolatok intézményeire - benne a magyar kulturális intézetek külföldi hálózatára, az oktatási-kulturális szakdiplomatákra - és a magyar kulturális évadokra,
