Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2008

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2008

|. • Magyar Külpolitikai Évkönyv • 2008 - a nemzetközi kapcsolatokat kutató műhelyek, a Külügyi Intézet háttértevékenységére, - a külkapcsolatok alakításában szerepet vállaló civil szervezetekre. A külkapcsolatok össz-kormányzati alakításában, az átfogó stratégia kidolgozásában és megvalósításában kulcsszereplő a miniszterelnök, a külügyminiszter, továbbá feladat- és hatáskörük szerint közreműködnek a miniszterek és a központi igazgatási szervek vezetői, az érintett kormánybiztosok és miniszteri megbízottak. A kormányzat mellett a köztársaság elnöke, az Országgyűlés és a parlamenti pártok játszanak kitüntetett szerepet. A külkapcsolati tevékenység aktív szereplői a reálgazdaságot képviselő munkaadói és munkavállalói szervezetek, az önkormányzatok és önkormányzati szövetségek, valamint a külpolitikai-külkapcsolati területen érdekelt civil szervezetek. Ez utóbbiak hasznos szerepet játszanak, például a magyar nemzetközi fejlesztési politikában, vagy a válságokat követő újjáépítésben. A nemzetközi kapcsolatok egyre szélesedő civil szektorát erősítik az uniós mobilitási, oktatásfejlesztési és kutatási együttműködések is. A diplomáciában megkülönböztetett helyet kell kapnia a külgazdasági, nemzetpolitikai, kulturális, oktatási, sport-, műszaki-tudományos, környezetvédelmi, turisztikai, önkormányzati-regionális kapcsolatok fejlesztésének. A külkapcsolatok átfogják az egész társadalmat, széleskörű nem-kormányzati kapcsolatokat igényelnek, egyúttal megkövetelik a külügyi-külkapcsolatidiplomáciai munka szolgáltató funkcióinak és nyilvánosságának erősítését. A stratégia céljainak eléréséhez intenzív és jól átgondolt külkapcsolati együttműködésre van szükség, amelyet a kormány és a civil, nem-kormányzati szervezetek, gazdasági és szociális partnerek, a kultúra, tudomány és oktatás, valamint a sport világának képviselői rendszeres fórumokon, intézményesített párbeszéddel folyamatosan alakított konszenzus alapján tudnak eredményesen megvalósítani. A hatékony kormányzati végrehajtáshoz, a tárcák nemzetközi tevékenységének jobb összehangolásához, a felesleges párhuzamosságok kiiktatásához az aktív, folyamatos egyeztetésnek, a Külügyminisztérium koordináló szerepének az erősítésére van szükség. Fontos az Európai Parlament magyar képviselői, az Európa Tanács, a Régiók Bizottsága, az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) delegáltjai, a Magyar Régiók brüsszeli képviselete és a brüsszeli EU Állandó Képviselet összehangolt fellépése a nemzeti érdekek hatékony érvényesítése érdekében. A magyar külképviseleti rendszer korszerűsítése, feladatainak és hálózatánakfelülvizsgálata követi a külkapcsolati stratégia fő irányait. Gyarapodnak az újszerű formák és megoldások, mint például az uniós partnerekkel közös képviseletek, a közös állampolgári érdekvédelem, a közös vízumirodák és a más országok képviseletén szolgáló diplomaták. Újszerű egyes magyar kül-