Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2007

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2007

és annak döntéshozatali mechanizmusát. Mi több: föderális szimbólumokkal fölékesítve. Ezt az irányt két tagállam népszavazáson elutasította. Ezért ma már annak nincsen realitása, hogy az alkotmány-szerződés a jelenlegi formájában hatályba lépjen. Ezt tudomásul kell venni. Mégis az a meggyőződésünk, hogy az alkotmány-szerződés olyan fontos érték, amelynek lényegét meg kell őrizni, bármilyen formában is jöjjön majd létre a megállapodás a tagállamok között az új szerződésről. A magyar Országgyűlés a tagállamok között másodikként erősítette meg az alkotmányos szerződés szövegét; a magyar kormány ennek a mandátumnak a talaján áll. Az Országgyűlés azt mondta, hogy mi egy ilyen Európát szeretnénk. Hittünk és hiszünk az alkotmány-szerződésben foglalt célokban, eszközökben, politikákban, intézményrendszerben; mi nyilván nem mondhatjuk azt, hogy felejtsük el. Nyilván nem vagyok én sem abban a helyzetben, hogy azt mondjam: engem nem kötelez semmire ez a ratifikáció. Az alkotmány-szerződés szerint az unió célja az uniós polgárok jólétének előmozdítása egy belső határok nélküli közösségben, amely szabadságot és biztonságot nyújt, és amely szociális piacgazdaságon alapul, megvalósítva a tagállamok közötti szolidaritást. Ezeket a célokat az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok értékközössége alapján tűzte ki az alkotmány-szerződés, figyelemmel a kisebbséghez tartozók jogaira is. Magyarország számára ez a közös alap az, ami megkérdőjelezhetetlen. Úgy mondanák ezt a szokásos diplomáciai világban, hogy ez a red line, ennek ott kell lennie, bárhogyan is alakul végső soron majd a szerződés. A közösen kitűzött célok és közös értékeink, valamint a megvalósításukat szolgáló eszközök, a közös politikák Magyarország számára az alkotmányszerződés lényeges elemei. Hasonlóan tekintünk az alapjogi chartában foglalt értékekre is. Mi erős unióban vagyunk érdekeltek, amely hatékonyan működő intézményeket jelent. Eddig volt könnyebb a mondandóm. Jönnek a vitás kérdések is. Nézzük azt a két-három ügyet, amire oda kell figyelni abban a vitában, amit magunk körül látunk, hogy ebben hol áll Magyarország a mi szándékaink szerint. Először is, azt gondoljuk, hogy a közösségen belüli demokráciát erősítő eszközként kell tekinteni a kettős többségi döntéshozatal intézményére, a közösségi kompetenciák eddig megalkotott körére, vagy a minősített többségi döntéshozatal kiterjesztésére. Természetesen mondhatná bárki, hogy mint minden más, ez is újra tárgyalható. Elvileg persze igen. De nagyon óvnám magunkat ettől. Ha kinyitjuk, felnyitjuk ezt a nagyon nehéz kompromisszumban született megállapodást, akkor ma nagyobb az esély arra, hogy időtlen időkig nem tudjuk bezárni, és ennek már nagyobb a kára, hiszen valamennyi kompromisszum: engedmények, előnyök, tudomásul vett szituációk terméke. Másodszor, azt gondoljuk, hogy a minősített többségi döntés nemcsak hatékonnyá tenné az uniós intézmények működését, hanem sok esetben megteremti magának a döntésnek a lehetőségét. Ezért mi támogatjuk, hogy fennmaradjon a 252