Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2006

A horvátországi magyar konzuli jelenlét rugalmas és hatékony biztosítását példázza a 2006 januárjában sorra került magyar-horvát együttes kormányülésen a miniszterelnökök megállapodása, amely szerint a nyári idegenforgalmi szezonban magyar hivatásos konzult helyezett ki a Külügyminisztérium, Split központtal. Szeptember 25. Dr. GÖNCZ KINGA KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE (*) AZ ENSZ KÖZGYŰLÉS LXI. ÜLÉSSZAKÁN (New York, 2006. szeptember 25.) (*) Az ülésszakon részt vett küldöttség tevékenységéhez a Kormány irányelveket adott a 2154/2006. (IX. 8.) Korm. sz. határozata mellékletében. Tisztelt Elnök asszony! Engedje meg, hogy először is szívélyesen köszöntsem Önt mint az ENSZ Közgyűlés harmadik nő elnökét! Mély meggyőződésem, hogy a nők nagyobb mértékű bekapcsolása a nemzeti, illetve a nemzetközi szintű döntéshozatalba hozzájárulhat napjaink globális problémáinak sikeresebb kezeléséhez. A Közgyűlés LXI. ülésszaka kihívást jelentő feladatainak megoldása során Ön maga mögött tudhatja majd a Magyar Köztársaság képviselőinek támogatását. Szeretném köszönteni elődjét, Jan Eliasson nagykövet urat is, aki distinkcióval, odaadással, innovatív szellemiséggel és jó humorral szolgált bennünket, s komoly erőfeszítéseket tett és komoly eredményeket ért el az Egyesült Nemzetek Szervezete reformjának előmozdításában. * A 2005. évi világ-csúcstalálkozó során állam- és kormányfőink olyan javaslatokat fogadtak el, amelyekben benne rejlik a lehetőség arra, hogy a világszervezetet változó világunk realitásaihoz igazítsa. Miközben az eddigiek során csak szerény reformokat vittünk véghez, tudatában kell lennünk, hogy az ENSZ reformja sokkal inkább folyamat jellegű, mint egyszeri esemény. Annak érdekében, hogy erősítsük az ENSZ-be vetett nemzetközi bizalmat, jelentős szervezeti reformot kell véghezvinnünk, ami a felelősök komolyabb elszámolási kötelezettségével, a szervezet jobb átláthatóságával és az erőforrások kedvezőbb allokációjával jár. A reformfolyamatnak érintenie kell a szervezet valamennyi lényegi szervét, beleértve a Közgyűlést, amely - nézetünk szerint - továbbra is a szervezet legfontosabb döntéshozó testülete kell hogy maradjon. Magyarország támogatja a Biztonsági Tanács kibővítését, az állandó és a nem állandó tagok körét egyaránt érintően, hogy jobban tükrözze napjaink politikai realitásait. Ugyanakkor új megközelítés szükséges ahhoz, hogy az új komp271