Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2006
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2006
romisszum megszülethessen. A Biztonsági Tanács bővítésének együtt kell járnia a hatékonyság növelésével és a munkamódszerek javulásával. * Magyarország elítéli a terrorizmus minden formáját, amelyek félelmet és bizalmatlanságot keltenek hétköznapi életünkben. Szilárd meggyőződésünk, hogy az ENSZ-nek kulcsszereplőnek kell maradnia a terrorista veszedelem elleni nemzetközi küzdelemben. így természetes, hogy Magyarország üdvözli az ENSZ által a közelmúltban elfogadott Globális Terrorizmusellenes Stratégiát és a Közgyűlés által kidolgozott átfogó terrorizmusellenes egyezményt. A Békeépítő Bizottság létrehozása egyik fő prioritásunk volt. Hisszük, hogy a Bizottság megfelelő eszközökkel rendelkezik a konfliktus utáni törékeny helyzetek kezelésére. Az Emberi Jogi Tanács létrehozásával a nemzetközi közösség teljesen új fejezetet nyitott az emberi jogok védelmére irányuló közös erőfeszítéseinkben. Kormányom a kezdetektől fogva teljes szívvel támogatja ezt az ambiciózus projektet. Őszintén bízunk abban, hogy a Tanács léte első évének betöltésével megfelelő eszközöket kap majd, hogy meg tudjon felelni a XXI. század kihívásainak. Az emberi jogok helyzetének egyetemes időszakos áttekintése egyike a Tanács napirendjén lévő azon kezdeményezéseknek, amelyek a valódi változás reményét hordozzák magukban. Hogy a civil szervezetek teljes mértékben és korlátozások nélkül részt vehetnek a Tanács tevékenységében, az szintén létfontosságú számunkra. A kisebbségi jogok védelme, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, kulcsfontosságú eleme Magyarország emberi jogi politikájának. Régiónk viharos történelme túlságosan is sokszor megmutatta már, hogy az etnikai feszültségeknek mekkora szerepük lehet válsághelyzetek kiváltásában. A múltbeli és a jelenbeli etnikai konfliktusoknak mindannyiunkat emlékeztetniük kell: a többnemzetiségű társadalmaknak felülmúlhatatlanul nagy szükségük van a kisebbségi kérdések érzékény és óvatos megközelítésére, a stabil jogi szabályozásra, a bőkezűségre, és a kisebbségi jogokat védő intézményes garanciáknak a társadalmi közegben való mélyebb beágyazottságára. A demokrácia és az emberi jogok közötti kölcsönös függőséget világosan mutatja a demokráciában hiányt szenvedő országok és régiók gyakorlata. Mint a néhai Sergio Vieira de Mello, emberi jogi korábbi főbiztos ékesszólóan kifejtette: „Bármily tökéletlen is legyen a demokrácia hajója, semelyik más vízi jármű sem bizonyult hajózásra olyannyira alkalmasnak, hogy biztonságosan az emberi méltóság partjaira szállított volna bennünket." * 272
