Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004
Október 10. MAGYAR-JAPÁN KÖZÖS NYILATKOZAT ( http://www.miniszterelnok.hu/gss/alpha?do=2&pg= 11 &st= 1 &m9 51 & 17curr=) 1. Az EU-bővítés utáni kétoldalú kapcsolatok perspektíváinak áttekintése Felidézve a Magyar Köztársaság elnökének 2000. évi japáni hivatalos látogatását, valamint őfelségeinek, Japán császárának és császárnőjének 2002. évi hivatalos látogatását a Magyar Köztársaságban, a két fél megerősítette a két ország hagyományos baráti kapcsolatait. Gyurcsány miniszterelnök Japánba tett látogatásával a Magyar Köztársaság és Japán közötti kétoldalú kapcsolatok új szakaszba léptek. Annak elismerésével, hogy az Európai Unió (EU) 2004. évi bővítése történelmi jelentőségű eseményként véget vetett Európa megosztásának és hozzájárult az egész régió stabilitásához, a japán fél örömmel nyugtázta Magyarország EUcsatlakozását, ami Magyarország régi nemzeti célkitűzésének, az „Európához való visszatérésnek" megvalósulását jelenti. Magyarországon a sikeres demokratizálódás és a - Japán által is elősegített piacgazdaságba való átmenet eredményeképpen, társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekben a két ország napjainkban közös értékeket képvisel. A magyar fél köszönetét fejezte ki a japán kormánynak a számára az átmenetben nyújtott segítségért. Magyarország EU-csatlakozása új lehetőségeket nyit meg a két ország kapcsolatainak erősítése előtt mind a kétoldalú, mind a többoldalú kapcsolatok területén, ideértve olyan fórumokat is, mint az Ázsia-Európa Együttműködés (ASEM). Ebben az összefüggésben Japán örömmel üdvözölte, hogy Magyarország a közelmúltban csatlakozott az ASEM-hez. A magyar fél legfontosabb ázsiai partnerének tekinti Japánt, és kész aktív szerepet vállalni az EU Ázsia-politikája kialakításának folyamatában. A magyar fél már kidolgozta új Ázsia-politikáját, amelyben Japánnak nagyjelentőségű szerepet szán. A japán fél örömmel fogadta ezeket a magyar kezdeményezéseket. Mindkét fél kifejezte szándékát, hogy a „Magyar-Japán Együttműködési Fórumot", a két országnak a társadalom különböző területeiről, többek között az üzleti, a tudományos és a kulturális közösségekből érkező képviselőinek párbeszédét szolgáló fórummá alakítja. A harmadik évi konferencia végén, a párbeszéd lezárásaként a Fórum javaslatot nyújt be a vezetők számára a két ország további együttműködésről. 378