Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004

Önöknek, itt élő kisebbségi magyaroknak sokszor nehéz sors jutott. Sok olyan lehetőséget vesztettek el, ami nemzeti létük, közösségük fennmaradása szem-pontjából már természetesnek tartottak. Nemcsak a Vajdaság egykori autonómiájára gondolok, hanem arra is, hogy egykor egy jól működő, sikeres, a világpolitikában kétségtelen tekintélynek örvendő országban éltek. A megfelelő anyagi körülmények lehetővé tették, hogy virágozzék a könyvkiadás, gond nélkül jelenhessenek meg lapjaik, folyóirataik. Az Illyés Gyula által ötágú sípnak nevezett magyar irodalom itteni ága meghatározó szerepet kapott az egyetemes magyar irodalom alakulásában. Ezekben az évtizedekben a maga módján a Vajdaság és Jugoszlávia ugyanúgy „nyugatnak" számított a magyarországi magyarok számára, ahogyan Magyarországot annak érezhették az NDK-ból vagy a Szovjetunióból érkezők. Mára ez a helyzet megváltozott. Magyarország és Szerbia-Montenegró között nem egyszerű államhatár húzódik, hanem olyan határ, amelyik az Európai Uniót választja el a rajta kívül fekvő részektől. Nem szabad azonban belenyugodnunk abba, hogy ezt sokan Európa határának is tekintsék. Ebbe akkor sem nyugodhatnánk bele, ha ez nem metszené keresztül a magyar nemzettestet. A Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjaként is felelősséget érez a határain kívüli magyarokért. Ez fokozottan figyelemre kötelez minket azok iránt, akiktől ma az uniós határ választ el minket. Magyarország közelmúltbeli és mai felelőssége nemcsak a magyarokra, hanem a régió más népeire is kiterjed. A történelem azt bizonyítja, hogy az itt élő népek számára is az együttműködés az egyetlen perspektíva. Ezek a nemzetek nem egységes tömbben élnek, itt nincsenek egységes nemzetállamok. Itt minden nemzet ismeri a többségi és kisebbségi sorsot. Sajnos tudjuk, hogy ez sokak számára egyfajta kiszolgáltatottságot jelent. Ezt nem szabad elfogadnunk. Azt gondolom, hogy a nemzetek és nemzetiségek joga a fennmaradáshoz nem mennyiségi kérdés. Ez a jog olyan alapvető jog, amit az emberiesség, a demokrácia is természetessé tesz; a több emberiesség és a több demokrácia sürgetése ellen pedig senkinek sem lehet kifogása. Ez nemcsak minden ember, hanem minden nemzet közös érdeke. Ennek fokozott jelentősége van olyan vidékeken, ahol változatos etnikai összetételű lakosság él. Tudomásul kell venni, hogy a mai világban nem attól sikeres egy-egy nemzet, hogy mekkora területet von ellenőrzése alá, hanem attól, hogy milyen értékekkel képes az emberiség közös tudását gyarapítani. A mai, egyre inkább föderális alapokra épülő, egységesülő Európa erre a gondolkodásmódra épül. Sajnos, Magyarország uniós tagsága az Önök életében ez idáig nem sok jót hozott, inkább újabb gondok forrása lett. Május elsejétől a határátlépés az Önök számára is nehezebbé vált. A rokonaikkal, barátaikkal való kapcsolattartás, 363