Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2004
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2004
az oly fontos magyarországi iskolalátogatás, munkavégzés komoly akadályokba ütközik. Sokan látják úgy, hogy ezen a feszültségen a kettős állampolgárság intézménye enyhíthetne. Ezt a kérdést a politika és a civil szféra egyaránt többször felvetette. Önök előtt is ismert, hogy a Magyar Köztársaság elnöke egy munkabizottságot hívott össze annak megvizsgálására, hogy a kettős állampolgárság intézményének milyen jogi feltételei vannak. Mi úgy hívjuk ezt, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzése. Egyértelműen kiderült, hogy ennek semmiféle alkotmányos vagy nemzetközi jogi akadálya nincs. Azt is bizonyosan tudják Önök, hogy a kérdéssel kapcsolatos népszavazást kezdeményező felhívást Magyarországon annyian írták alá, hogy azt kötelező lesz kiírni. A kérdésben a parlament döntése hamarosan megszületik. Meg kell jegyeznem, hogy a hivatalos óvatosság mögött, de az általánosabb óvatosság mögött is több szempont húzódik meg. A magyar politika sok tényezője is amiatt aggódik, hogy a kettős állampolgárság nem a határon túlra került magyaroknak a szülőhelyen való boldogulását, hanem mintegy az „evakuálásukat" segítené. Ez egyetlen józanul gondolkozó közösségnek sem lehet az érdeke. Vannak, akik Magyarországot féltik a kisebbségi magyarok elvándorlásától, mások amiatt aggódnak, hogy ilyen esetben mi lesz azokkal, akik szülőföldjükön maradnak. Azt ugyanis már sokszor láthattuk, mit jelent, ha a magyarság a többségiből kisebbségi sorba, kisebbségiből szórvány sorba kerül valamely településen. Két stratégiai célt kell követni. Egyrészt minden lehetséges módon segíteni Önöknek abban, hogy itt a szülőföldjükön találják meg a biztonság és jólét feltételeit. A mai bizonytalanság egyik döntő eleme, hogy a határ két oldalán élők jövedelmi viszonyai és egyéb életkörülményei között nagy a különbség. Aki már szántott hegy-völgyes határban, tudja, hogy a hegyeket lehordani és a völgyeket feltölteni nem könnyű dolog. 1990-től Magyarországnak a határain kívül élő magyarokhoz való viszonya nagyon megváltozott. A sorsukra való figyelem, az értük érzett felelősség, a nemzet államhatároktól független, virtuális egységének gondolata beépült a magyar közgondolkodásba és külpolitikába. A kormányváltozások előidéztek ebben bizonyos hangsúlyeltolódásokat, de ezt a fordulatot nem szüntették meg. Néhány éve az úgynevezett „kedvezménytörvény" előnyei, a szimbolikusan is oly sokat jelentő magyarigazolvány megjelenése fokozottan kifejezésre juttatta a nemzet összetartozásának gondolatát, azt, hogy e közösség szolidaritásának át kell ívelnie a határokon. Az anyanyelvi iskoláztatáshoz nyújtott segítség sokat jelenthet. De a Magyarország területén érvényesíthető kedvezmények igénybevételét akadályozza, hogy az Európai Unió határai a mai nemzetközi viszonyok közt még nem „légiesültek". így Önök - önhibájukon kívül ismét távolabb kerültek Magyarországtól. Pedig a nemzeti identitás megőrzéséhez az anyanemzettel való kapcsolatok erősítése nélkülözhetetlen. A kisebbségek jövőjét az dönti el, hogy nyelvüket a szülőföldjükön a mindennapokban, a kultu364