Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2002

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001

Politikai kihívások, biztonság . A nagyobb biztonság hiánya, a demokra­tikus átmenetek és konszolidáció gyengeségei, a terrorizmus, a bűnözés, a kábító­szer-kereskedelem egyre nagyobb kihívás elé állítanak mindannyiunkat. De egy államot nem csak kívülről lehet szorult helyzetbe hozni. Egyre inkább a belső társadalmi biztonság jelenti a problémát; különösen igaz ez Kelet- és Délkelet­Európa sok-etnikumú országaira, amelyek ma részben NATO-tagok, nagyrészt az EU-ba igyekvő tagjelöltek, és tagjai az Európa Tanácsnak. Ezek az országok hosszú időn át társadalmilag, de az európai mércét tekintve politikailag is bizony­talanok voltak; felszínre törtek a belső, mindenekelőtt etnikai feszültségek. A politikai és a gazdasági átmenet, a politikai konszolidáció fáziseltolódásai, az életfeltételek javulásának elhúzódása számos lehetséges társadalmi és politikai feszültség forrása. A biztonság, a stabilitás és a jólét terén Magyarországnál előbbre járó országok is elvárják, hogy az integrációs folyamat megoldást találjon ezekre a problémákra. Ezt segítő eszközök például a koppenhágai kritériumok, illetve azok „előfeltételeként" szabott követelmények teljesítése, a csatlakozási tárgyalásokon elért megállapodások, az Acquis Communitaire-ben megfogalma­zott követelmények, a különböző támogatási és pénzügyi fejlesztési programok, a demokratikus átmenetet és a konszolidációt szolgáló twinning-programok, a bel­és igazságügyi politikában megvalósuló együttműködés, az újjáépítési és béke­fenntartó intézkedések. A biztonság nem csupán katonai védelmi képességet jelent. A biztonság­politikai új fenyegetéseket és kockázatokat - beleértve a terrorizmust, a bűnözést, a kábítószer-kereskedelmet is - ma már nem kezelhetjük egymástól kategoriku­san elkülönülő kül- és belpolitikai kérdésekként, hiszen egyre inkább nemzetkö­zivé válnak, egyre kevésbé kötődnek egy-egy területhez. Az új terrorizmust álla­mi és nem állami szereplők sora valósítja meg, széles körű nemzetközi együttmű­ködéssel. A német szociológus Ulrich Beck fogalmát használva: „világméretű kockázatok társadalmában" élünk. Magyarországnak mindig is az volt és az ma­rad az elvárása - és egyben társfelelőssége is -, hogy a terrorizmus leküzdésére létrejött nemzetközi koalíció hatékony és sikeres legyen. Mutatis mutandis ugyanez érvényes a bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni különböző in­tézkedésekre is. Fejlődési közösségek - elvárások . A nemzetközi fejlesztési szolidaritás­ban, az Európai Unióban mint fejlesztési közösségben, az elosztással és az újra­elosztással kapcsolatban olyan jelentős elvárások jelentkeznek, melyeket az euró­pai integrációnak mindenképpen érzékelnie kell. 2001. szeptember 11. után a világ tudatára ébredt annak, hogy átfogó gyógyulásra, megújulásra és fejlődésre van szüksége. Szolidaritásra van szükség a fejlődésben és ennek a gyakorlatban is meg kell valósulnia. Az emberi lét nagyon sok területén hatalmas egyenlőtlensé­gek alakultak ki, és ezek szembeötlő ellentétekhez és drámai feszültségekhez 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom