Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2002

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001

vezetnek. Megjelennek ezek a feszültségek az életszínvonalban, az egészségügyben, a képzés és a kultúra területén, az emberi jogokban, a biztonságban, a környezeti feltételekben (víz, levegő, talaj, éghajlat), a lakásfeltételekben, az emberi méltóságban egyaránt - hogy csak a legfontosabb dimenzióit említsük a problémakörnek. A kormányoknak, a nemzetközi regionális intézményeknek, a tőkének, az állam és a gazdaság felelőseinek gyorsan és összehangoltan kell cselekedniük. Magyarország tudatában van ennek a felelősségnek, és kész megfelelően hozzájárulni a saját elvárásai teljesítéséhez. (...) Külpolitika - biztonság

. A hidegháború vége és a szocialista világrendszer összeomlása sok vonatkozásban újrarajzolta a világ térképét. A változások Magyarország számára új külpolitikai orientáció kezdetét jelentették. Az ország például elsők között került felvételre a NATO-ba. Mindazonáltal az oly régóta áhított függetlenség kivívása nem a problémák végleges megoldását jelentette, mint sokan várták, hanem új helyzetben új kihívások megjelenését. A két világrendszer közötti végzetes összecsapás absztrakt réme helyébe a Magyarország határai mentén folyó háborúk konkrét valósága lépett. A balkáni háborúk Magyarországot közelről érintették, elsőként a horvátországi véres harcok, melyek súlyos pusztítást okoztak az ország magyarok által lakott területein is; e háborús károk felszámolása még ma is folyik. A koszovói konfliktus kezelésében és a Szerbia elleni háborúban Magyarország már NATO-tagként vett részt. A balkáni háborúk nemcsak a harcokkal, hanem azok következményeivel is terheket róttak országunkra, főleg a magyar földre érkező menekültek nagy számával. Magyarországnak elemi érdeke és elvárása, hogy a nemzetközi biztonságpolitikai rendszerek és szervezetek hatékonyan szolgálják a balkáni térség hosszú távú és tartós konszolidálódását és stabilizálódását. Ennek érdekében a magyar külpolitika is megtesz mindent; jó kapcsolatokat építettünk ki a szomszédos Szlovéniával, Horvátországgal, de Jugoszláviával is. A NATO mellett az európai védelmi uniónak is kiemelten kell kezelnie ezt a kérdést, és a békefenntartásban komoly szerepet vállalnia, hiszen a Balkán is Európa része. Bosznia, Montenegró, Macedónia, a részben magyarok lakta szerbiai Vajdaság problémái messze nem oldódtak meg, igen komoly további erőfeszítésekre van szükség. A nemzetközi erőknek, köztük az Európai Uniónak teljes tekintélyükkel kell fellépni e kérdésekben. Európa biztonsága közös felelősségünk. Ezért meg kell teremteni a gyors és hatékony cselekvésre alkalmas kül-, biztonság- és védelempolitikai uniót. A cél nem egy európai hadsereg létrehozása; a haderő megmarad a mindenkori nemzeti parancsnokság alatt, és csak EU szintű hadműveletek esetén kerül katonai főparancsnok fennhatósága alá. A központi cél az Európai Unió közös cselekvőképességének teljessé tétele és megerősítése, mégpedig a nemzetközi konfliktus-megelőzés és válságmegoldás civil és katonai képességeinek a kiépítése révén. Az európai biztonság- és védelmi politika olyan nyitott vállalkozás kell 232