Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2002

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001

Március 21. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK 2064/2002. (III. 21.) Korm. sz. HATÁROZATA AZ AFGANISZTÁNI RENDEZÉST ELŐSEGÍTŐ NEMZETKÖZI BIZTONSÁGI KÖZREMŰKÖDŐ ERŐK (ISAF) MAGYARORSZÁGON TÖRTÉNŐ ÁTVONULÁSAINAK ENGEDÉLYEZÉSÉRŐL A Kormány a határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésének kormányzati feladatairól szóló 190/2000. (XI. 14.) Korm. sz. rendelet 2. §-ának (5) bekezdése alapján, figyelemmel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1386. számú határozatára, engedélyezi az afganisztáni rendezést elősegítő Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőkben (ISAF) részt vevő államok csapatainak (esetenként legfeljebb 1000 fő, egyéni felszereléssel, fegyverzettel és technikai eszközökkel) Magyarországon történő átvonulását és visszautazását. Az engedély az ISAF misszió megszűnéséig, de legfeljebb 2002. december 31-ig szól. Március 21. MÁDL FERENC KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ELŐADÁSA (*) BERLINBEN A HUMBOLDT EGYETEMEN (Részletek) Előadásomban az európai integráció néhány olyan, történelmi perspektívából is meghatározó jelentőségű kérdésével foglalkozom, amelyekhez óhatatlanul kapcsolódnak magyar elvárások is. (...) A globalizáci

ó egyike azon világszerte tapasztalható jelenségeknek, melyek lényegesen befolyásolják az európai integráció hatását és tevékenységét Magyarországra kiterjedően is. Anélkül, hogy megkísérelnénk a fogalom átfogó tudományos definícióját, annyit megállapíthatunk, hogy a globalizáció a világában az állami, a gazdasági, a pénzügyi és a kulturális terek nem esnek egybe és határaik elmosódnak. A globalizáció határokon átnyúló világméretű mozgásokat eredményez, többek között az áruk és szolgáltatások kereskedelmében, a pénzügyi és tőke-műveletekben, a gazdaságban, a kutatásban és technikában, a közlekedési hálózatokban, az információs szférában, a munkaerőpiacon egyaránt. (...) Felmerül a kérdés, hogyan lehetséges a pozitív - a jó és támogató - kormányzás ezeken a területeken a nemzetállamon és az államközi együttműködési kapcsolatokon túl, figyelembe véve azt is, hogy az állam lényegében kivonult a gazdaság alakításából, éspedig nem csupán a volt szocialista országokban. (...) (*) http://www.keh.hu/main.php?fm=7&am=l& l&hir=143&keres= 230