Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2001

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001

magyar nemzeti kisebbség gyarapodásához, szülőföldjükön maradása feltételei­nek az erősítéséhez. A magyar fél változatlanul bízik a magyar-román kapcsolatok szélesíté­sében, a magas szintű érintkezések intenzitásának fennmaradásában, az ehhez fű­ződő és román részről is visszatérően magas szinten képviselt elkötelezettségben. Ezért helyi értékén kezeli az ezzel ellentétes egyes politikusi megnyilatkozásokat. Ezek ellentmondanak a nemzeti kisebbségek helyzetének javítása, identitásuk megőrzése érdekében román részről vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesíté­sének is, illetve fékezik a magyar fél szándékai és reményei szerint megújuló ma­gyar-román gazdasági együttműködés kibontakozását. Október 29. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓJA - a szóvivője útján ­AZ EBESZ KISEBBSÉGI FŐBIZTOSA NYILATKOZATÁNAK MAGYAR HIVATALOS MEGÍTÉLÉSÉRŐL Rolf Ekeus, az EBESZ Kisebbségi Főbiztosa politikai nyilatkozatának már a kezdő mondatai is egyértelművé teszik, hogy a nyilatkozat semmilyen ösz­szefüggésbe nem hozható Magyarországgal és a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel. A Főbiztos hivatalától származó értesülés is meg­erősíti, hogy a nyilatkozat címzettje nem Magyarország; ezt az is alátámasztja, hogy az EBESZ napirendjén a délkelet-európai és a FÁK-térségbeli etnikai konf­liktusok szerepelnek, az EBESZ-nek e térségekben vannak ezzel foglalkozó misz­sziói; az EBESZ semmilyen fórumán nem foglalkozott a magyar törvénnyel. Egyébként a Kisebbségi Főbiztos a kisebbségek helyzetének biztonságpolitikai és konfliktusforrást jelentő vetületeivel foglalkozik. A szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatos magyar tör­vény jogi szempontú megítélését az Európai Parlament, majd az ET Velencei Bi­zottságának jelentése és ajánlásai egyértelműen rendezik és lezárják. Az Európai Bizottság és más európai testületek mellett valamennyi szomszédunk, így Romá­nia is elismerte, hogy bár vannak vitatott kérdések a törvény megvalósítását ille­tően, az sem a kétoldalú kapcsolatokban, sem a térségben nem okozott feszült­séget. A határon túl élő magyarok ugyanakkor hagyományosan és következetesen az állampolgárságuk szerinti országok belső demokratikus fejlődését és európai haladását képviselték és mozdították elő. Rolf Ekeus a hivatalba lépését követően - az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága novemberben esedékes üléséhez kapcsolódóan a találkozó időpontjá­324

Next

/
Oldalképek
Tartalom