Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2001

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2001

nak korábbi rögzítését kővetően - a magyar külügyminiszterrel Budapesten foly­tatott megbeszélése alkalmával a törvény tartalmát illetően nem tette vitássá a magyar értékelést; az érintett országokkal való konzultációkat szorgalmazta, ami­vel a magyar fél egyetértett és ezt figyelembe véve jár el. Október 30. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM NYILATKOZATA ROMÁNIA KORMÁNYÁNAK A MAGYAR KEDVEZMÉNYTÖRVÉNNYEL KAPCSOLATOS 2001. október 29-i NYILATKOZATÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A Magyar Köztársaság nagy jelentőséget tulajdonít a nemzeti kisebbségek védelmének. A kulturális sokszínűség megőrzése a magyar társadalom számára állandó feladatot jelentett és jelent napjainkban is. Magyarország ebből kiindulva törvényi formában rendezte a területén élő kisebbségek jogait, többek között ki­sebbségi önkormányzatok felállítása, a kisebbségek államalkotó mivoltának és szabad identitásválasztása elvének elismerése révén, illetve jelentős költségvetési források biztosításával. Magyarország tudatában van annak, hogy a kisebbségek védelmében a lakóhely szerinti államuk szerepe és felelőssége elsődleges, ugyanakkor termé­szetesnek tartja és ösztönzi, hogy az ország területén élő nemzeti kisebbségeket az anyanemzeteik támogatásban részesíthessék, kiegészítő támogatást nyújtsanak saját nemzeti kisebbségeiknek. Az ET Velencei Bizottsága 2001. október 19-én elfogadott 168/2001. számú jelentése ugyanezen az elvi alapon állva erősíti meg a kisebbségek támo­gatásának a magyar törvényben meghatározott hasonló jellegű támogatási formá­it. A jelentés az oktatás és a kultúra területén hangsúlyozza e támogatási formák lehetőségét, amennyiben ezek a kisebbségek és anyanemzeteik közötti kapcsolat fenntartását és erősödését szolgálják. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a jelen­tés a gazdasági és szociális jogok területén sem zárja ki kedvezmények adásának lehetőségét, azt csupán legitim célokhoz és e célokkal arányos intézkedésekhez köti. Magyarország határain kívül élő nemzeti kisebbségeinek a létszáma és az identitásuk megőrzésére irányuló kifejezett igénye ténykérdés. Azt a problema­tikát, amit e közösségeknek a szülőföldön való megtartása és egyben identitásá­nak megőrzése jelent, a magyar törvény a nemzetközi jogban és gyakorlatban ismert és alkalmazott jogi eszközökkel igyekszik kielégítően rendezni mind az oktatási és kulturális igények kielégítése révén, mind a feketemunka kiküszöbölé­se és a szomszédos országokból Magyarország felé irányuló kivándorlás leféke­325

Next

/
Oldalképek
Tartalom