Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1995

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1995

mozgásban, a világszerte kedvező reálgazdasági feltételek ellenére, egyre mélyebb a szakadék az állótőke-beruházások és a (nemegyszer spekulációs) pénztőke-mozgások között? Ez az ellentmondás mintha arra vallana, hogy a világgazdaság fejlődése útelágazáshoz érkezett; Nyugat-Európáé is. és vele együtt és egyidejűleg - bár a jólét más szintjén - a mi középeurópai fejlődésünk is. Talán éppen ezért van civakodás a közgazdaság monetarista-fiskális iskolája és a gazdasági fejlesztésfejlődés fontosságát hangsúlyozó iskola között. Nem akarok döntőbíróként föllépni e két irányzat vitájában: de bárhogyan magyarázzuk is a helyzet ellentmondá-sait, bárhol keressük is a szorongató kérdések megoldását, egy valamit nem szabad szem elől tévesztenünk: ha valaha, akkor igazán most értékelődik fel az ember szerepe; úgy is mint magasan képzett termelő tényezőé, és úgy is mint a modernizáció szempontjából kulcsfontosságú társadalmi tényezőé, aki a gazda-ságpolitikának alanya és nem a tárgya. Ebből egyenesen következik az, hogy a versenyképesség egyre kevésbé gazdasági jelenség: a világgazdaságban azok az országok nyernek teret, amelyeknek a gazdasági teljesítményei szilárd társadalmi bázison nyugszanak. Ez lehet ideológiai természetű, etikai természetű: lehet hosszú idő alatt alulról fölfelé mozgó szerves gazdasági fejlődés terméke: de lehet váratlan kihívásra adott válasz is, európai országok esetében például a világgazdasági lemaradás fenyegető veszélyére - ha ezt kihívásnak tekintem - adott válasz. Európa gazdasági értelemben vett két fele - a kialakult Nyugat-Európa és az éppen átalakulóban lévő Közép- és KeletEurópa - ha más-más szinten is, de ugyanabban a betegségben szenved, amelynek tünetei a jelenlegi gazdaságpolitikával aligha gyógyíthatók: a munkanélküliségben, a korábban kiépített szociális-jóléti állam válságában, az állam fokozódó eladósodásában, a lakosság elöregedésében és nemzetközi versenyképssége gyengülésében. Ezekre a bajokra nehéz akár nemzeti, akár integrációs választ adni. Megoldásukhoz új európai 159