Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1994

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1994

felkészüléshez tartozik a közvélemény felkészítése az oktatástól kezdve a tömegtájékoztatásig. Magyar igény, hogy valamiféle időrend is kialakuljon; természetesen nem a pontos dátum, de az elvárható, hogy 1996-ig, a kormányközi konferencia kezdetéig az EU brüsszeli Bizottsága mondjon véleményt a magyar csatlakozási szándékról illetve a memorandumról. Szeretnénk, ha a konferencia után, 1996 végén vagy 1997 elején megindulnának a csatlakozási tárgyalások. Szeretnénk, hogy ezek 2000 előtt befejeződjenek. Szeretnénk, ha az ezredforduló már Magyarország teljes jogú tagságát is meghozná. A másik igényünk az, hogy kizárólag a pályázó országok felkészültsége, teljesítménye legyen a döntő; nem csoporté, hanem egy-egy országé. Nem mondható még, hogy az EU minden tagországa ezt hangsúlyozza; az sem. hogy a felvételt kérő minden ország ragaszkodna az egyéni elbírálás elvéhez. De mi azt mondjuk, Magyarország nem szeretné, ha miatta bármely ország felvétele késedelmet szenvedne, és azt sem szeretné, ha Magyarországnak várakoznia kellene valakire. Fontos az is, az EU pontosan tudja, hogy Magyarország mennyire felkészült az integrációra; ezért jeleztük, hogy félévenként - tehát egy-egy EUelnöki periódus lezárásakor - szeretnénk összeállítást adni majd arról, hol tart Magyarország az integrációra való felkészülésben. Ezt partnereink jó gondolatnak nevezték. A harmadik igényünk az. hogy a felkészüléshez az EU nyújtson segítséget; adjon segítséget a gazdaság szerkezetének átalakításához. Erre irányult Horn Gyula miniszterelnök levele az EU-tagállamok kormányfőihez illetve a brüsszeli Bizottság elnökéhez. Ez az a bizonyos kétmilliárd ECU-s hitel, amelyet szerkezetátalakításra és nem a költségvetési hiány finanszírozására szánunk. Szükség van a segítségre a jogharmonizációban is az előrehaladáshoz mind szakértőket, mind anyagiakat illetően, hiszen ez a folyamat is pénzbe kerül. Fölvetettem Luxemburgban is, hogy Ausztria csatlakozásával Magyarország az EU szomszédjává válik. A magyar-osztrák határ az EU külső határa lesz, amely bizonyos szerepet játszik majd az EU határainak védelme és tehermentesítése kérdésében. 238