Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

kívül hagyni. A követeléseik elsődlegesen a nyelvhasználatra vonatkoznak ugyanúgy, mint bárhol Közép- és Kelet-Európában. Az oktatás kulcsfontosságú kérdés az általános iskolától kezdve az egyetemekig. Svájcban például a franciául beszélők száma 240.000, és van francia egyetemük. Ha ezt vehetnénk normának, akkor a Magyarország határain kívül élő magyaroknak Romániában nyolc, Szlovákiában három, a Vajdaságban kettő és Ukrajnában is egy egyetemük lehetne; e pillanatban azonban egyetlenegy sincs. Mint utaltam rá, jelentős területeken és számos körzetben a magyarok a lakosság többségét képezik. Ez a "kisebbségi státuson belüli többségi státus" különösen érzékeny pont, minthogy ezeken a beékelődött ősi etnikai területeken együttesen erőteljesen képesek törekedni az önkormányzat vagy az autonómia különféle formáira, konkrétan arra, hogy saját maguk intézhessék kulturális ügyeiket és életüket. A nemzeti kisebbségek irányában tanúsított magatartást számos posztkommunista országban ma a türelmetlenség jellemzi (ez igen nagy mértékben megnyilvánul a sajtóban); jellemzi az az alig leplezett szándék, hogy gyökerestől megszüntessék [eradicate] őket vagy beolvasztás, vagy kivándoroltatás révén. Gyakorlatilag szinte másodosztályú állampolgárok, s ez a tény nemegy helyen világosan kifejezésre jut az alkotmányban is; például Szlovákia és Románia alkotmánya a nemzeti kisebbségeket nem ismeri el államalkotó elemként. (Magyarország ettől különböző elvet követ, mind az alkotmányában, mind a törvényhozásában, és a mindennapi gyakorlatában.) A diszkrimináció világosan felfedezhető számos volt kommunista országban, ahol a jogi rendszer kétértelműsége a végrehajtóknak széles teret enged az önkényeskedésre úgy, hogy az a kisebbség kárára működik. Esettanulmányként érdemes megvizsgálni Gheorghe Funar román polgármester tevékenységét Kolozsvár városában. A jelenleg folyó politika, a kisebbségek zaklatása valóban feszültségforrás mind belföldön, mind külföldön, különösképpen az esetben, amikor az érintett kisebbség olyan nemzethez tartozik, 219