Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1993

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1993

Ez a helyzet egyrészt a régmúltban gyökerezik - háborúkban, népvándorlásokban és új betelepülésekben -; másrészt pedig a kommunizmus iparosítási és urbanizációs politikájában. Jelentős különbség van Közép- és Kelet-Európa őshonos és történelmi kisebbségei, valamint a Nyugat-Európában és ÉszakAmerikában élő bevándorlók között. Európa keleti felében a nemzeti kisebbségekben erős a kollektív identitásérzet; egyes kisebbségek részei egy külön államban élő "anyanemzetnek" (lásd magyarok, albánok), vagy maguk képeznek kisebb nemzeteket (például tatárok és más népek Oroszországban). A problémát azonban nem annyira az etnikai tarkaság okozza, mint inkább az a XIX. századból eredő gyakorlat vagy magatartás, miszerint a kormányok egyre meghatározóbban kezdték az államot azonosítani egy-egy vagy egyik nemzettel vagy etnikai csoporttal. Az első világháború végén vagy után a Habsburg-birodalom, az orosz és az ottomán birodalmak felbomlottak látszólag egynemzeti államokra (vannak akik úgy mondanák: feldarabolták ezeket). A legtöbb új állam azonban ugyanúgy többnemzetiségű lett, és népességüknek egynegyedétegyharmadát tették ki a nemzeti kisebbségek. E kisebbségekkel a két világháború közötti időszakban folyamatos mostoha bánásmód is hozzájárult a második világháború kitöréséhez: ez volt határváltoztatások oka 1938 és 1947 között, és ez állította egymással szembe a térség sok nemzetét. A Balkánon folyó kegyetlen háború azonban nem tulajdonítható csupán népességbeli megmozdulásoknak és a múltbeli határváltoztatásoknak, bár azok is közrejátszottak a jelenlegi tragédiákban. A fogadkozások ellenére a kommunizmus nem kerekedett felül a nacionalizmus problémáján. Csupán kijelentések szintjén maradt, hogy a kérdés megoldódott; ugyanakkor a kommunisták által hirdetett internacionalizmus egyre inkább vált valós tartalom nélkülivé, maga a kommunizmus pedig egyre inkább nacionalistává a kisebbségek kárára. A szövetségi államok - Jugoszlávia, a Szovjetunió, Csehszlovákia - nem nyerték meg a népességüket alkotó nemzetek lojalitását, ugynakkor e szövetségi államok felbomlása a diktatúrák végének a következménye. A 216