Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1992

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsoltainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1992

köztudott, de a szlovák sajtót olvasva, néha úgy látom, mégsem eléggé az -, hogy ellentétben a szlovákiai magyarokkal, a magyarországi szlovákok nem összefüggő terideteken élnek, hanem sok különböző helyen. A XVIII. században, a török hódoltságban elnéptelenedett vidékek betelepítésére kerültek részben a Pilisbe, a Uörzsöny és más hegyek völgyeibe, a Dél-Alföldre, valamint a ma Szerbiához tartozó Vajdaságba (ahol jelenleg mintegy ötvenezer szlovák is veszélyben van). Ezek a szlovák szigetek - hihetetlen nagy munkával - civilizációt teremtettek, de elszórtságuk és elsza kítottságuk miatt nem érte el őket a szlovák nyelvújítás és nem is alakult ki szilárd szlováknemzet-tudatuk. Majd azután következett a magyarországi szlovákok számára is óriási csapást hozó úgynevezett lakosságcsere 1946-1948-ban. A minimum 150.000 szlovák közül, akik - a népszámlálások és anyanyelvi vizsgálatok tanúsága szerint - 1945-ben Magyarországon éltek, a legműveltebbek illetve a leginkább vállalkozó szelleműek, úgy ötvenhatvanezren, átköltöztek Szlovákiába. Kétségtelen, hogy a magyar kommunista kormányok szép szavakat mondtak a testvériségről, de a gyakorlatban - akár pénzügyi okokból is - keveset tettek. A magyarországi szlovák iskolák fokozatosan elsorvadtak. A szabad választások után alakult magyar kormány nem kívánja letagadni, hogy a kisebbségek körében különösen a második világháború után aszszimiláeiós folyamatok zajlottak le. A most elkészült és a parlament elé már beterjesztett kisebbségi törvénnyel azonban hathatós eszközöket kíván teremteni az asszimiláció megállítására mind az oktatásügy, mind a kultúra területén. Igaz, hogy a legutóbbi népszámláláskor csupán mintegy tízezer állampolgár vallotta magát szlováknak, de az tény, hogy jelenleg a szlovákság ilyen arányát meghaladó számú körülbelül hét-nyolcezer - diák akar szlovákul tanulni. Ez biztató jel, es bizonyítja azt is, hogy Magyarország megteszi, amit lehet. Önök előtt biznyára az is ismeretes, hogy a Magyar Köztársaság az átlagosnál nagyobb támogatást nyújt azoknak az iskoláknak, amelyekben nemzeti kisebbségi nyelveken oktatnak. Ezekben az ügyekben természetesen még van mit tenni. Talán majd együtt találjuk meg a legjobb megoldásokat. '300