Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása Párizsban a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, "Európa válaszút előtt" címmel

Fontos, hogy az új demokráciák közötti politikai konflik­tusok békés megoldása együttjáijon az ezen országok gazdasági megsegítését célzó nagyobb és gyorsabb nyugati erőfeszítésekkel. Ha ugyanis a korábban kommunista berendezkedésű orszá­gokban nem sikerül jól működő piacgazdaságokat kiépíteni és ennek következményeként javítani az emberek életminőségén, akkor éles társadalmi összeütközésekre és a Nyugattal szemben teljes kiábrándulásra lehet számítani. Nem hagyható figyelmen kí­vül, hogy sok kommunista ország - és ebben Magyarország élen járt - az utóbbi években-évtizedekben óriási nyugati kölcsönök árán vásárolta meg magának a társadalmi békét. Magyarország külföldi adóssága ma csaknem 21 milliárd dollár; ez a lakosság létszámára lebontva igen magas összeg (noha - sovány vígasz! ­Belgiumé vagy Dániáé még magasabb). A mi esetünkben valójában nem is annyira az adósság nagysága a baj. hanem a gazdaságunk méretével van gond, amely nem tud annyi nemzeti összterméket előállítani, hogy csupán annak kis hányadát eméssze fel az adósságszolgálat. Meg kell magyaráznom, hogy az utóbbi évtizedekben a kommunista vezetők nem egyszerűen ellop­ták a kölcsönökből származó forrást (egy részét persze nyilván­valóan ellopták), hanem hatalmas összegeket fordítottak a teljes foglalkoztatottság fenntartására, valamint eladhatatlan termékek gyártására, továbbá arra, hogy megakadályozzák vagy elodázzák a szükséges szerkezeti változtatásokat. Mindennek a következmé­nyeit pedig mi örököltük. Az elmondottakból érthető, milyen hatalmas teher neheze­dik mindegyik volt kommunista országban az új kormányokra: nemcsak a rosszul irányított gazdasággal kell megküzdeniük, hanem a gazdaságban és az emberek tudatában okozott károkkal is. Ez a teher egyebek mellett a piacgazdasági lehetőségek hiányát is jelenti. Egyik-másik ország e téren viszonylag jobb helyzetben van; köztudott például, hogy Magyarországon az utóbbi tíz-tizenöt évben lehetőség nyílott arra. hogy a vállalkozói szellem újból meg­jelenjék; a magánvállalkozásokat ugyan meglehetősen kemény szabályok, előírások és adók sújtották, de legalább létezhettek. A legtöbb kommunista országban azonban a magánvállalkozásnak még a feltételei is alig-alig voltak meg. Mindez a régi kommunista vezetők felelőssége, de az utóbbi években tevékenykedett reform­orientációjú vezetők is felelősek az öröklött állapotokért. (De mit 313

Next

/
Oldalképek
Tartalom