Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása Párizsban a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, "Európa válaszút előtt" címmel
Fontos, hogy az új demokráciák közötti politikai konfliktusok békés megoldása együttjáijon az ezen országok gazdasági megsegítését célzó nagyobb és gyorsabb nyugati erőfeszítésekkel. Ha ugyanis a korábban kommunista berendezkedésű országokban nem sikerül jól működő piacgazdaságokat kiépíteni és ennek következményeként javítani az emberek életminőségén, akkor éles társadalmi összeütközésekre és a Nyugattal szemben teljes kiábrándulásra lehet számítani. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy sok kommunista ország - és ebben Magyarország élen járt - az utóbbi években-évtizedekben óriási nyugati kölcsönök árán vásárolta meg magának a társadalmi békét. Magyarország külföldi adóssága ma csaknem 21 milliárd dollár; ez a lakosság létszámára lebontva igen magas összeg (noha - sovány vígasz! Belgiumé vagy Dániáé még magasabb). A mi esetünkben valójában nem is annyira az adósság nagysága a baj. hanem a gazdaságunk méretével van gond, amely nem tud annyi nemzeti összterméket előállítani, hogy csupán annak kis hányadát eméssze fel az adósságszolgálat. Meg kell magyaráznom, hogy az utóbbi évtizedekben a kommunista vezetők nem egyszerűen ellopták a kölcsönökből származó forrást (egy részét persze nyilvánvalóan ellopták), hanem hatalmas összegeket fordítottak a teljes foglalkoztatottság fenntartására, valamint eladhatatlan termékek gyártására, továbbá arra, hogy megakadályozzák vagy elodázzák a szükséges szerkezeti változtatásokat. Mindennek a következményeit pedig mi örököltük. Az elmondottakból érthető, milyen hatalmas teher nehezedik mindegyik volt kommunista országban az új kormányokra: nemcsak a rosszul irányított gazdasággal kell megküzdeniük, hanem a gazdaságban és az emberek tudatában okozott károkkal is. Ez a teher egyebek mellett a piacgazdasági lehetőségek hiányát is jelenti. Egyik-másik ország e téren viszonylag jobb helyzetben van; köztudott például, hogy Magyarországon az utóbbi tíz-tizenöt évben lehetőség nyílott arra. hogy a vállalkozói szellem újból megjelenjék; a magánvállalkozásokat ugyan meglehetősen kemény szabályok, előírások és adók sújtották, de legalább létezhettek. A legtöbb kommunista országban azonban a magánvállalkozásnak még a feltételei is alig-alig voltak meg. Mindez a régi kommunista vezetők felelőssége, de az utóbbi években tevékenykedett reformorientációjú vezetők is felelősek az öröklött állapotokért. (De mit 313