Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása Párizsban a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, "Európa válaszút előtt" címmel

Lehetnénk mi ma? Hiába állítanánk őket bíróság elé, azzal nem tűnnének el az adósságok és az okozott károk.) Rendkívül fontos volna, hogy a világ fejlett országai megtalálják azt a módot, amellyel komolyan megsegítheLik Közép- és Kelet-Európa országait; azokat az országokat, amelyek kétségbeeseLten küzdenek, hogy a fejüket a víz fölött tudják tarLani. Ha elmerülnek, esetleg magukkal ránthatnak néhány nyugati országot is, de mindenesetre komoly gondokat okozhatnak NyugatEurópának. A szovjetunióbeli puccskísérlet éppen ennek eshetőségét vetítette ki Európa képernyőire, ezzel nagy arányú - és ugyanakkor kijózanítólag ható - aggodalmat kiváltva. Arra indította Európát, elsősorban az Európai Közösséget, hogy fokozott jószándékkal vizsgálja meg a közép-európai országoknak nyújtandó segítség lehetőségeit. Tudatában vagyunk annak, hogy segélyekre számítani nem reális. De ahhoz, hogy magunkon segíthessünk, valamilyen segítségre mindenképpen szükségünk van. Bár általában nem szívesen emlegetünk egy új Marshall-tervet, de annak alapelgondolása (t.i. segíteni adott országoknak abban, hogy rendbehozhassák házuk táját) szerintem ma is érvényes és nem lehet figyelmen kívül hagyni. A segítséget most a Szovjetunióra is ki kell terjeszteni, részben legalábbis olyan módon, hogy ezzel a középeurópai országok élelmiszer-fölöslege is eljuthasson oda. Korábban minket a Szovjetuniótól való függőségre kényszerítettek: onnan származott az energia-behozatalunk, a kereskedelmünket a Szovjetunió felé kellett irányítanunk; ma ez az állam nem képes ellátni minket nyersanyagokkal és nem tud fizetni azokért az árukért, amelyeket hagyományosan szállítottunk. Ez a helyzet pedig - hacsak nem tudjuk újra beindítani az áruk kétirányú mozgását tragédiát okozhat mind a Szovjetunióban, mind Közép-Európában. Úgy vélem, jó megoldást jelentene, ha az új demokráciák, közülük is elsősorban az erre leginkább érettek, az Európai Közösség tagjaivá válhatnának, kezdetben társult, később hamarosan teljes jogú tagként. így ezek az országok a nyugat-európai nemzetek karjára támaszkodva, de a saját lábukon állva megtanulhatnának járni. 314