Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása Párizsban a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, "Európa válaszút előtt" címmel

magyarok, valamint a XIII. században ott megtelepedett németek létszáma fölé kerekedtek, aminek az lett a következménye, hogy az 1920-ban a párizsi Trianon-palotában megkötött békeszerződés értelmében az ősi Magyar Királyság nagy területeit Románia kapta meg.) Nem az elszakadás, nem a határok megváltoztatása az, amit a közép- és kelet-európai kisebbségek akarnak, hanem jogot arra, hogy megőrizhessék nyelvüket és kultúrájukat, hogy gyermekeiket az őseik nyelvén taníttathassák, hogy saját soraikból kerüljenek ki a helyi tisztségviselők polgármestertől rendörökig, akik úgy beszélnek és gondolkodnak, mint mindenki más a faluban vagy városban. Szeretnék azt is kivívni, hogy saját képviselőket választhassanak a helyi és országos testületekbe és parlamentekbe. Az autonómia és a kollektív jogok ezt jelentik; sem többet, sem kevesebbet. * Mi hát az új, demokratikus magyar kormány álláspontja ezekben a kérdésekben? Politikánkat Helsinki elvei, a Párizsi Charta, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, és általában a többi demokrácia - különösen pedig az Európai Közösséghez tartozó demokráciák - politikája vezérli. Nem elmerülve a magyar külpolitika sajátos és aktuális részleteiben, megemlítek néhányat a magyar kormányt különösen foglalkoztató problémák közül. A Szovjetunió most kétségtelenül mélyreható változásokon megy keresztül. Gondolom, fölösleges kitérnem az államcsínykísérlethez vezető folyamatra és mindarra, ami azóta születőben van. A jelek szerint a demokrácia győzelme végleges, és ennek rendkívül fontos következményei vannak. Azok a nemzetek, amelyek hosszú évtizedeken keresztül az oroszok mellett kisebbségben voltak, most érvényesíteni kívánják a függetlenséghez vagy az autonómiához való jogukat. A legszemléletesebb a balti államok esete volt. A Magyar Köztársaság az elsők között nyilvánította ki, hogy a balti államok függetlenségének helyreálltával kész újra felvenni az 1940-ben kény szerilen felfüggesztett diplomáciai kapcsolatokat. A balti államok külügyminiszterei és jómagam szeptember 2-án írtuk alá az erről szóló jegyzőkönyvet Budapesten. 307