Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása Párizsban a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, "Európa válaszút előtt" címmel

Úgy vélem, van egy alapvető különbség a balti államok függetlenségének kikiáltása és más szovjet köztársaságok hasonló nyilatkozatai között. Az előbbiek ugyanis az első világháború után a nemzetközi jog alanyává váltak, míg az utóbbiaknak önálló állama legfeljebb évszázadokkal ezelőtt volt. Most az Orosz Föderáció vezetői, miközben igyekeznek megőrizni a régi unió még meglévő maradványait és ezzel párhuzamosan létrehozni valamilyen újabb társulást, arra a felismerésre jutottak, hogy egyetlenegy köztársaságot sem lehet erővel a régi unióban tartani vagy az újhoz csatlakozásra kényszeríteni. A Baltikum után Ukrajna, Moldova és Belorusszija is kikiáltotta függetlenségét. Ezt a tendenciát valószínűleg nem lehet megállítani. A kérdés az, hogy az Orosz Föderáción kívül hány köztársaság szándékozik csatlakozni egy új szövetséghez. A régi rendszerből - amely de Jure ma is létezik - a Szovjetunió minden népe kiábrándult; ma mind a csalódás, mind a szuverenitás csodatévő erejébe vetett hit erösebb, mint az az erő, amelyik hetvenhárom éven keresztül összetartotta ezeket az egymástól oly sokban különböző népeket. E köztársaságok lakói közül igen sokan - helyesen vagy tévesen - úgy vélik, hogy független államokban jobban boldogulnak majd, mint most együtt. Az egységes Szovjetunió helyén rendkívül rövid idő alatt egy sor szuverén állam jön létre. Bármilyen döntést hoznak a szovjet köztársaságok népei - vagyis bármilyen elhatározás születik kölcsönös megegyezéssel azt a világ államainak tiszteletben kell tartaniuk. Minden nemzetnek joga van függetlenségre. Elhangzottak azonban olyan kijelentések, hogy a meglévő határok csupán addig érvényesek.amíg létezik valamiféle unió. Ha néhány köztársaság a teljes függetlenség mellett dönt, akkor ez a kérdés azonnal fölmerülhet. Nem kívánok ezzel kapcsolatban részletekbe bocsátkozni, de látni kell, hogy a Szovjetunióban a köztársaságok határai általában nem etnikai határok is egyben. Például oroszok tízmilliói élnek az Orosz Föderáción kívül, mégpedig évszázadokra visszamenően; mások pedig - mint a közép-ázsiai vagy kaukázusi köztársaságokban új jövevények, akik a szovjet hatalom kialakulása, a kommunista uralom megteremtése nyomán kerültek oda. 308