Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása Hágában "A biztonság változó arculata Európában" címmel

Mindazonáltal fennáll egy másfajta lehetséges fenyegetés is Magyarországra nézve, nevezetesen amelyik a soknemzetiségű államok instabilitásából fakad; mivel ezek az államok mindeddig nem tudtak demokratikus struktúrákat kifejleszteni ahhoz, hogy kezeljék az etnikai és más társadalmi konfliktusokat, valamint arra sem képesek, hogy eljárásokat dolgozzanak ki a közöttük kialakuló konfliktusok rendezésére. A helyzetet bonyolító további tényező - mint már érintettem - az. hogy Magyarország biztonsága szoros kapcsolatban áll a szomszédos országokbeli magyar nemzeti kisebbségek biztonságával. Készeknek kell lennünk arra. hogy megfelelő és hatékony megoldásokat találjunk a problémákra, amikor politikai vagy fegyveres konfliktusok bekövetkeznek a szomszédságunkban. Magától értetődik, hogy mindenekelőtt az össz-európai megoldásokra szeretnénk támaszkodni. az EL3EÉ intézményeire. mechanizmusaira. Tudatában vagyunk annak a ténynek is. hogy ezek az intézmények ma még a fejlődésük kezdeti szakaszában vannak; elengedhetetlenül szükséges is mindent megtenni annak érdekében, hogy tökéletesítsük, vagyis szélesítsük és mélyítsük ezeknek a lehetőségeit és hatóterületét. Az új helyzet Európában egyedülálló esélyt kínál - először a történelemben - számunkra arra, hogy kifejlesszünk egy valódi kooperatív európai biztonsági struktúrát. Mivel a földrész összes országa elkötelezte magát a demokrácia és a piacgazdaság értékei mellett, nincsenek ideológiai gátak a kontinensen, nincsenek olyan diktatúrák, amelyek fenyegetve élezhetnék magukat a nemzetközi kapcsolatok mélyreható demokratizálásától. Az új európai biztonsági építménynek integrálnia kell a már meglévő intézményeket, amilyen a NATO és a WEU, valamint a kialakuló biztonsági elrendezéseket, amilyen például az EK biztonsági dimenziója. A biztonság megvédésének a nemzeti eszközeit is fenn kell persze tartani. Következésképpen senki nem álmodozhat még hadseregek és fegyverek nélküli új Európáról, legalábbis nem a közeljövőben. Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a fegyveres erők szükségesek és továbbra is szükségesek maradnak, ha egy ország biztonságban akar élni és érdemi szereplő akar lenni a nemzetközi kapcsolatokban. Mindamellett a fegyveres erők szerepe meglehetősen korlátozott és jellegében másmilyen lesz, mint 283