Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Jeszenszky Géza külügyminiszter beszéde az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága 47. ülésén Genfben

Tudatában vagyunk annak, hogy a nemzetközi értékrendhez való ragaszkodás és törvényhozásunk még oly megfelelő kiigazítása sem biztosítja magában az emberi jogok és alapvető szabadságjogok teljes körű élvezetét. Magyarország kormánya ezért olyan intézkedések sorozatának a kimunkálásán fáradozik, amelyek lehetővé teszik az emberi jogok elveinek érvényesülését. Az emberi jogok nemzetközi védelme prioritást élvez országom külpolitikájában. Más demokratikus államokkal együtt minden fenntartás nélkül kötelességünknek tartjuk felszólítani az államokat a Párizsi Chartában önként vállalt kötelezettségeik teljesítésére és az Egyesült Nemzetek által elfogadott elvek tiszteletben tartására. Felfogásunk szerint nemcsak jogunk, de mindannyiunknak kötelessége is ellenőrizni az általánosan elfogadott normák és értékek érvényre jutását, és ugyanakkor felelősséggel viseltetni az Egyesült Nemzetek és annak szervei, köztük az Emberi Jogok Bizottsága előtt. E felfogásunk következtében nem szűnünk meg törekedni az emberi jogok alapvető elvei védelmének megvalósítására, amikor és ahol ennek szükségessége felmerül. Politikai, jogi és erkölcsi jogunk és kötelességünk, hogy megvédjük az emberi jogok bármilyen megsértésének bármely egyéni áldozatát. Ugyanakkor határozottan ellene vagyunk minden olyan kísérletnek, amelyik - a belügyekbe való be nem avatkozás elve mögé bújva elzárkózik a nemzetközi közösségnek az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó felhívása elöl. Az általánosan elfogadott emberi jogok sérelme nem tekinthető belügynek. Történelmi összefüggésekbe helyezve - ha szabad szeretném felhívni a tisztelt Bizottság figyelmét az Egyesült Nemzeteknek az emberi jogok és alapvető szabadságjogok megsértésével kapcsolatos múltbeli lépéseiről szóló jelentésre, valamint e lépések napjainkra való hatására. Valóban történelmi lecke számunkra visszaidézni az Egyesült Nemzetek illetékességét a magyar kérdés napirenden tartását illetően az 1956. évi forradalom és szabadságharc eltiprása után. Az emberi jogok megsértésének listája folytatható számos diktatúra esetével az 1970-es években, Lengyelország esetével az 1980-as években, és a legutóbbi időben e Bizottsághoz jelentések érkeznek Afganisztánból, Iránból, El 151