Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLTAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Jeszenszky Géza külügyminiszter beszéde az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága 47. ülésén Genfben

Salvadorból, Burmából, Kubából, Romániából, Irakból, és a most megszállt Kuvaitból. Ezzel összefüggésben hangsúlyozom, hogy elitéljük Iraknak a Kuvait elleni agresszióját, a kuvaiti nép ellen elkövetett atrocitásokat. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Irak az Öböl-beli konfliktus során nem tartja tiszteletben a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozó emberi jogi szabályokat sem. Másokhoz csatlakozva felszólítjuk Irakot, hogy tartsa magát teljes mértékben a Biztonsági Tanács határozataihoz, hogy Kuvait szuverenitása és a térség békéje helyreálljon. Magyarország parlamentje és kormánya elitéli a Baltikumban néhány héttel ezelőtt történt fegyveres fellépést, amely helyrehozhatatlan áldozatokkal járt emberi életekben. Л szovjet fegyveres erők - megítélésünk szerint felhatalmazás nélküli - fellépése ellentétben áll a Párizsi Chartában vállalt kötelezettségekkel, az emberi jogok megsértését képezi, ezért számolnia kell e Bizottság jogos aggályaival. Magyarország új, demokratikus kormánya támogatja a balti köztársaságok népeinek törvényes törekvéseit saját jövőjük meghatározására. Felhívjuk az érdekelt feleket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, és törekedjenek vitájuk kizárólag békés eszközökkel való megoldására. Amint ez közismert, két évvel ezelőtt Magyarország az elsők között emelte fel szavát az emberi jogok Romániában - a jelentős létszámú magyar ajkú nemzeti kisebbséggel bíró, Magyarországgal szomszédos országban - történő megsértése miatt. Ha eljő a remélt idő, elsők leszünk azok között is, akik elismerik, hogy ebben az országban nincs többé szükség a helyzet megfigyelés alatt tartására. De ez az idő még nem érkezeit el. Miközben elismerjük, hogy az elmúlt év folyamán az emberi jogok tekintetében javulás is bekövetkezett Romániában, a Spécial Rapporteur Romániáról benyújtott jelentése ugyanakkor rávilágít az emberi jogok megsértésének folytatódására. Többek között rávilágít a kisebbségek olyan problémáinak a megoldatlanságára, mint az anyanyelven történő oktatás nem kielégítő volta, különösen középiskolai és egyetemi szinten. A nemzetek közösségnek figyelme és segítsége mindaddig szükséges marad ebben az országban, amíg indokolhatatlan erőszak emberéleteket követel, a 152