Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990
II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása a Magyar ENSZ Társaság ülésén, "Az ENSZ Közgyűlés XLV. ülésszaka és a magyar külpolitika" címmel
közeledésünk elősegítése; prioritások meghatározása - azaz az emberi jogok, ezen belül a kisebbségi jogok érvényesülésének előmozdítása, a regionális válságok megoldásának elősegítése és békefenntartás -; a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, személyes kapcsolatok megteremtése illetve elmélyítése számos külügyminiszterrel. Bár az ülésszak még nem fejeződött be, néhány következtetést már most is le lehet vonni az ENSZ-ről és a világhelyzetről. * A világpolitikai fejlődés jelentős és alapvetően pozitív hatást gyakorolt az ENSZ és szervei munkájára. Elsősorban a szovjet-amerikai, illetve a keleti-nyugati szembenállás enyhülése és végül eltűnése teremtett kedvező lehetőségeket az ENSZ konfliktusmegoldó és békefenntartó tevékenységéhez, egyedülállóan új feltételeket biztosítva ahhoz, hogy az ENSZ valóban megfeleljen az Alapokmányában rögzített elveknek és céloknak. Míg a szovjet csapatok Afganisztánból való kivonásakor az ENSZ-megállapodás csak a fügefalevél szerepét játszotta, az iraki-iráni háború befejezésében már aktív és jelentős szerep jutott a Biztonsági Tanácsnak és azon belül az öt állandó tagja együttműködésének. Az ENSZ-nek mással nem pótolható szerepe volt a független Namíbia megteremtésében, a szemben álló felek szétválasztásától kezdve a menekültek repatriálásán át a szabad választások tisztaságának ellenőrzéséig. Mindez jelzi, hogy az új nemzetközi légkörben lehetővé válik régi ügyek és akut válságok megoldása is; ez talán a közel-keleti helyzetre is jótékony hatást fog már gyakorolni. Az említett események kapcsán örömmel hívom fel az Önök figyelmét a magyar szerepvállalásra az iraki-iráni tűzszünetet ellenőrző csoportban és Namíbiában az ENSZ-rendőri erőkben. A Közgyűlés XLV. ülésszakának egyik jellemvonása, hogy a megváltozott nemzetközi körülmények között a fejlődő és az el nem kötelezett országok a helyüket keresik. Sokan tartanak attól, hogy a nemzetközi politikai feltételrendszert eddig alapvetően meghatározó keleti-nyugati szembenállást az Észak és Dél közötti szakadék mélyülése fogja felváltani. A Kelet-Európában végbemenő változások eredményeképpen 350