Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Jeszenszky Géza külügyminiszter előadása a Magyar ENSZ Társaság ülésén, "Az ENSZ Közgyűlés XLV. ülésszaka és a magyar külpolitika" címmel

megállapítható, hogy a kelet-európai aktivitás mint blokk-tevékenység teljesen megszűnt az ENSZ-ben. Magyarország élenjáró szerepet vitt abban, hogy ez a csoport mint az úgynevezett politikai egyeztetések fóruma megszűnt; ugyanakkor - más regionális csoportokhoz hasonlóan - a csoport az ENSZ-beli tisztségekre és helyekre jelölés ügyeiben továbbra is fennáll. A kelet-európai csoport tagjai - Magyarország kivételével - jelenleg nem fejtenek ki különösebb aktivitást, nem törekszenek jellegzetes külpolitizálásra az ENSZ-ben. Ennek nyilvánvaló oka lehet, hogy az energiájukat a belső problémák kötik le. Nem ez a passzivitás jellemzi Magyarország szereplését. A megváltozott magyar külpolitikai orientációnak megfelelően a küldöttségünk állásfoglalásainak és tevékenységének meghatározó tényezője az Európai Közösségek és a "Pentagonale" országaival való szoros együttműködés, konzultáció és egyeztetés. (Ennek jelenleg az a mechanizmusa, hogy az EK soros elnöki tisztségét betöltő Olasz Köztársaság ENSZ-beli állandó képviselője tájékoztatja a magyar nagykövetet a közös-piaci egyeztetések során kialakított álláspontjukról. A "Pentagonale" ENSZ-beli nagykövetei pedig havonta tartanak egyeztető megbeszéléseket.) Az ENSZ-beli fellépéseinknek természetesen új dimenziót ad az Európa Tanácsban a közelmúltban elnyert tagságunk is. A független és demokratikus Magyarország a külpolitikai orientációváltásának megfelelően módosított az eddigi szavazási magatartásán is. A magyar küldöttség nem szavaz meg olyan határozatokat, amelyek szélsőséges elemeket, irreális célkitűzéseket tartalmaznak, vagy név szerint Ítélnek el országokat; nem szavazzuk meg a nyilvánvalóan propaganda célokat szolgáló határozati javaslatokat sem. A magyar küldöttség alapvető célja volt, hogy meg kell szabadulni a múlt ideologikus béklyóitól; minden kérdést a mai helyzet fényében és érdeme szerint kell megítélni. Ennek kapcsán két fejleményre szeretném külön is felhívni az Önök figyelmét. A közgyűlési beszédemben bejelentettem, hogy kormányom elhatárolja magát a Közgyűlés 3379/1975.(XXX.)számú határozatától, amely egyenlőségjelet tesz a cionizmus és a fajgyűlölet közé. Ez év november 30-án ENSZ-beli állandó képviselőnk a Közgyűlés elnökéhez intézett levelében bejelentette, hogy Magyarország kiválik az ENSZ apartheid elleni különleges bizottságából (UN Special Committee against Apartheid). Ez utóbbival kapcsolatban azt szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar kormány új módszereket és hangsúlyokat tart szükségesnek az 351