Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Dr.Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának előadói beszéde a Központi Bizottság ülésén nemzetközi kérdésekről

hogy képesek vagyunk-e javítani gazdasági és műszaki-tudományos teljesítményünket. Megfogalmaztak olyan aggodalmakat is, hogy vajon Magyarországon a politikai és gazdasági folyamatok nem szakadnak-e el túlságosan egymástól, képesek vagyunk-e biztosítani a szükséges összhangot. Megkülönböztetett figyelem irányul a környező országokhoz fűződő jószmszédi kapcsolatok ápolására. E törekvések jegyében került sor Grósz Károly főtitkár prágai és jugoszláviai munkalátogatására, valamint Németh Miklós kormányfő különösen jelentős moszkvai tárgyalásaira, illetve határ menti találkozójára az osztrák kancellárral. A főtitkári prágai eszmecsere jelentőségét aláhúzza az,hogy miközben Csehszlovákia több szempontból a legfontosabb partnereink közé tartozik, a szocializmus fejlődésének egyes kérdéseit illetően eltérnek egymástól a nézeteink, és csehszlovák részről tapasztalhatók bizonyos ideológiai és politikai fenntartások. Ugyanakkor nagy figyelemmel kísérik a magyarországi folyamatokat, abban érdekeltek, hogy hazánk hosszú távon is Csehszlovákia stabü partnere, szövetségese legyen. A bősi-nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatban Grósz Károly szorgalmazta a környezetvédelmi intézkedéseket rögzítő új kormányközi megállapodások aláírását. Az országainkban élő nemzetiségekkel kapcsolatos elvi-politikai kérdéskörre külön is kitértek; Milos Jakes főtitkár kijelentette, hogy Csehszlovákia nem érdekelt az ott élő magyar nemzetiség létszámának csökkenésében, és hogy szándéka minden eszközzel segíteni kulturális életének fejlesztését. Grósz Károly és Stipe Suvar határ menti munkatalálkozója az évek óta minden területen kiegyensúlyozottan és jelentősebb problémáktól mentesen fejlődő magyar-jugoszláv kapcsolatok fontos állomása volt. Megerősítették, hogy a két párt, a két ország hosszú távon kölcsönösen érdekelt egymás stabilitásában, a reformfolyamatok sikerében, a jószomszédi viszony további elmélyítésében. Kapcsolatainknak gazdagító és stabilizáló tényezője a nemzetiségi kérdés azonos elvi alapokon vald megközelítése. Kezdeményezésünkre jugoszláv részről készek megismertetni velünk az 1956-os eseményekre vonatkozó dokumentumaikat. Egyetértenek azzal, hogy dolgozzunk ki közös nemzetiségi deklarácidt. Jugoszlávia részéről elvi készséget tanúsítottak olyan javaslataink iránt is, mint a zágrábi és pécsi főkonzulátusok illetve kereskedelmi képviseletek nyitása, és kulturális intézetek létrehozása. A határ menti magyar-osztrák kormányfői munkatalálkozón Vranitzky kancellár - a nyugati részről bizonyos értelemben általánosnak tekinthető véleményhez csatlakozva - hangsúlyozta, hogy érdeklődéssel és rokonszenvvel követik a magyar reformfolyamatot, de bizonyos aggodalmat is éreznek a tekintetben, hogy "nem haladunk-e túlságosan gyorsan előre". Az 1995-ös világkiállítás kapcsán megállapodás született: közös erőfeszítéseket kell tenni a pénzügyi feltételek biztosítására. Első alkalommal járt hivatalos magyar parlamenti küldöttség Strasbourgban az Európa Parlament meghívására. A vendéglátók nagy fontosságot tulajdonítanak a kapcsolatok szorosabbra fűzésének a kelet-eurdpai szocialista országokkal.