Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Dr.Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde Bécsben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részes államainak a bizalom-és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó kon f erenciája megnyitó ülésén

Ugy gondoljuk, hogy a kölcsönös csökkentések és felső szintek elérése rövid időn belül lehetséges. Ennek illeszkednie kell abba a folyamatba, amelynek végcélja az európai fegyveres erők strukturális támadóképtelenségének a megteremtése lenne. Ennek közösen elfogadható kritériumait és fokozatosan megvalósítandó lépéseit is a most induló tárgyalások hivatottak kidolgozni. Tudatában vagyunk annak, hogy nem egyszerű feladat a kritériumok megfogalmazása vagy a strukturális támadóképtelenség tényleges megteremtése, hiszen sokan sokféle koncepciót alakítottak ki erről. A magunk részéről mi a strukturális támadóképtelenséget úgy fogjuk fel, hogy ez olyan erőknek a fenntartását jelenti, amelyek alkalmatlanok nagy méretű támadó hadműveletek folytatására, de elegendőek ahhoz, hogy minden előre látható esetben hatékonyan megvédjék az adott ország területi integritását és szuverenitását. A strukturális támadóképtelenséget az önvédelemhez szükséges erőknek, illetve az ésszerű elegendőségnek a szinonimájaként fogjuk fel az európai hadszíntér vonatkozásában. A fegyveres erők jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintjének a megteremtése azonban csak az első lépés ebben az irányban. Ennél lényegesen tovább kell lépnünk és fel kell számolnunk a fegyveres erők támadóképességét. Ennek érdekében a fennmaradó és még mindig jelentékeny fegyveres erőket olyan fegyverzettel kell ellátni, amely a védelmet szolgálja támadással szemben; azaz hatékonyabban alkalmazhatd védelemre, de nem vagy csak alig használható támadásra. A fennmaradó erők struktúráját is úgy kell kialakítani, hogy lehetetlenné váljék támadó hadműveletek folytatása; a nagy méretű, nagy mozgékonyságú, nagy tűzerejű, önálld magasabbegységek bizonyára alkalmasabbak támadás végrehajtására, mint - mondjuk - egy könnyűgyalogos alakulat. A fegyveres erők diszlokációjának is a védelmet kell szolgálnia; azaz kerülni kell a fegyveres erőknek a határok közelében való koncentrálását, hiszen ez önmagában is fenyegetést jelent egy másik állam számára, és nagy mértékben lerövidíti a fegyveres konfliktus esetén rendelkezésre álló riasztási időt, és a kormányok számára politikai megoldás megkísérlésére rendelkezésre álld időt. A strukturális támadóképtelenségnek tükröződnie kell a fegyveres erők katonai doktrínájában, ezen belül e doktrínának a fegyveres erőket illető alkalmazási elveiben, s ennek következményeként a katonák és tisztek kiképzésében is. Ez alatt azt is értjük, hogy fel kell számolni az eddig kialakított elképzeléseket, amelyek nem csupán ideológiákban, hanem a hadseregek felkészítésében is rögzítve vannak. Mi készen állunk erre. E célok elérését nagy mértékben elősegíthetik a bizalomerősítő intézkedések. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a Stockholmban elhatározott intézkedések továbbfejlesztésének és további bizalomerősítő intézkedések kidolgozásának. Ugy véljük, hogy a stockholmi dokumentumunk végrehajtásának pozitív tapasztalatai ehhez megfelelő alapul szolgálnak.