Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Dr.Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde Bécsben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részes államainak a bizalom-és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó kon f erenciája megnyitó ülésén

Más EBEÉ-dokumentumokhoz hasonlóan a stockholmi megegyezés valódi értékét az előírások végrehajtásának hatásfoka határozza meg. Egészében véve pozitívnak értékeljük a kötelezettségek végrehajtását a megegyezésben részes államokban. Magyar részről kialakítottuk a végrehajtás szervezetét és ügyrendjét. Az erre illetékes hatóságaink zökkenéstől mentesen integrálták tevékenységükbe a stockholmi előírásokat. A magyarországi és nemzetközi politikai környezet lehetővé tette, hogy erőfeszítést tegyünk a dokumentum betűm túlmutató végrehajtási gyakorlat kialakítására. Ugy véljük, hogy a megállapodásban részes harmincöt államnak a bizalomerősítésről, illetve a két katonai szövetség huszonhárom államának az Európában lévő hagyományos erőkről folytatott tárgyalásainak egymást kölcsönösen kiegészítő és egymáshoz illeszkedő munkája és specifikus tapasztalatai segíthetik az előrelépést a leszerelésben és a bizalomerősítésben. Magyarország részt vett a Varsói Szerződés Külügyminiszeri Bizottsága 1988 októberi budapesti nyilatkozatának a kidolgozásában. Ez a dokumentum a stockholmi előírások finomításán és továbbfejlesztésén túlmenően a lehetséges új intézkedések széles választékát kínálta a NATO-tag, valamint a semleges és el nem kötelezett partnereinknek. Nyitottak vagyunk más államok javaslatai és elképzelései iránt. Bízunk abban, hogy a tárgyalásokon sikerül az intézkedések új generációját, ezen belül innovatív megoldásokat is tartalmazó, széles körű bizalomerősítő megegyezést kialakítani. Magyar részről fontos feladatnak tekintjük a katonai tevékenységek korlátozását célzó intézkedések kidolgozását, amelyekben a stockholmi dokumentum rendelkezései szerény kezdeti lépésnek tekinthetők. A szemben álló haderők egyoldalú és e tárgyalások eredményeképpen történő csökkentése fényében indokolatlan a katonai tevékenységek mai intenzitásának és méretének a fenntartása. A korlátozások célja a nagy méretű hadgyakorlatok - köztük a riadógyakorlatok - méretének és gyakoriságának limitálása, a kiképzés megfelelő színvonalának fenntartásához szükséges szinten. Mindez hatékonyan korlátozná a meglepetésszerű támadások lehetőségét, az erők megfélemlítésként való alkalmazását is. Hasonlóképpen fontosnak tartjuk a bejelentési és megfigyelési intézkedések kiterjesztését a légierőre. Támogatjuk a bizalomerősítési rendszer kibővítését a haditengerészet olyan tevékenységére, amely hatással van az európai biztonságra. Ugy véljük, hogy a bizalomerősítésnek kölcsönösnek kell lennie. Ki kell terjednie a katonai szembenállás mindazon összetevőire, amelyek bármely félben a fenyegetettség érzetét kelthetik, félreértést vagy incidenst okozhatnak. Magyarország különösképpen érdeklődik olyan új lépések kidolgozása iránt, melyek elősegíthetik a jelenlegi bizalomerősítő rendszer határainak a kitágítását, és a bizalomerősítő intézkedésekben rejlő további lehetőségek kihasználásával új perspektívákat tárnak fel. Ilyen megoldás lehet például kockázatcsökkentő európai központ létesítése, és általában a kommunikáció, a konzultáció és a kontaktusok fejlesztése. A keleti-nyugati kapcsolatok fejlődésének és az össz-európai folyamat előrehaladásának jelenlegi feltételei között paradox helyzet alakult ki: apolitikusok-