Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Dr.Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde Bécsben az európai biztonsági és együttműküdési értekezlet utótalálkozójának plenáris záróülésén

A közös érdekek felkutatásának ezúttal kézzelfoghatd igénye gyengítette a korábbi találkozdkon tapasztalt "blokk-megközelítést". Számos javaslatot terjesztettek be különböző országcsoportok társszerzőségével. Egyértelművé vált a felismerés, hogy az EBEÉ-kötelezettségek végrehajtása minden egyes részt vevő állam felelőssége, a társadalmi berendezkedésüktől vagy szövetségi rendszerekhez vald tartozásuktól függetlenül. A találkozó előrelépést hozott abban is, hogy a szuverenitás és a be nem avatkozás elvét összhangba hozzuk az össz-európai együttműködés mai követelményeivel és jövőbeli igényeivel .Elszigetelődött az a felfogás, amely szerint a be nem avatkozás elvére való hivatkozással minden jogos kritikai észrevétel elhárítható és ki lehet bújni a kötelezettségek teljesítése alól. A bécsi tárgyalások megerősítették, hogy a vállalt kötelezettségeknek a betartása nem lehet a résztvevők kizárólagos belügye. A belső törvények nem kerülhetnek ellentétbe a kormányok által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel. Másrészt, a jövőre nézve nem bizonyult járható útnak a mások teljesítményét számon kérő, de a saját végrehajtást figyelmen kívül hagyó megközelítés sem. Az európai biztonság és együttműködés jövője szempontjából kiemelkedő eredmény, hogy a helsinki folyamat keretében hamarosan tárgyalások kezdődnek az európai fegyveres erőkről és ezzel párhuzamosan folytatódnak a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel foglalkozó tárgyalások. E döntések tükrözik, hogy Európában központi feladattá vált a hagyományos fegyverzetek leszerelése, a katonai szembenállás szintjének jelentős csökkentése és a biztonság katonai vonatkozásait illetően a bizalom erősítése. Az össz-eurőpai fejlődés követelményeivel ellentétes a szemben álló katonai tömböknek a léte, a támadásra alkalmas túlméretezett fegyveres erők fenntartása. A hagyományos fegyverzeti leszerelési fórum feladata, hogy a fennálld egyensúlytalanságok kiküszöbölése, a meglepetésszerű támadásra és nagy méretű támadó tevékenységre szolgáló képességek felszámolása, valamint megbízható ellenőrzési intézkedések kidolgozása révén elindísta az Európában lévő fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek radikális csökkentésének a folyamatát. Földrészünk minden államának alapvető biztonsági és politikai érdeke az, hogy a - kezdetben a VSZ és a NATO tagállamainak csökkentési lépéseire épülő - leszerelési folyamat a későbbiekben Európa minden államára kiterjedjen. Szeretném megerősíteni, hogy a Magyar Népköztársaság mélységesen érdekelt a hagyományos fegyveres erőkről vald tárgyalások eredményességében. Aktívan hozzá kívánunk járulni a megbeszélések előreviteléhez, melyeket az EBEÉ-folyamat keretében elfogadott és ide vonatkozó dokumentumok szellemében kell lefolytatni. A nemrégiben elfogadott fegyverzetkorlátozási és bizalomerősítő megállapodások alátámasztják azon reményünket, hogy a következő utótalálkozóig érdemi eredményeket érhetünk el, teljes mértékben kihasználva a tárgyalásoknak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet keretéből fakadó előnyeit, a tárgyalások autonómiájának csorbítása nélkül.