Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1989

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG - 1989. október 23-tól MAGYAR KÖZTÁRSASÁG - NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Január - Dr.Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde Bécsben az európai biztonsági és együttműküdési értekezlet utótalálkozójának plenáris záróülésén

Politikai és gazdasági érdekeink szükségessé, geostratégiai adottságaink pedig lehetővé teszik, hogy már a csökkentések első szakasza kiterjedjen a magyarországi erőkre. E törekvésünk teljes mértékben egybeesik a Varsói Szerződésen belül kialakított állásponttal és megfelel az össz-európai érdekeknek. Ezt bizonyítja Mihail Gorbacsovnak az ENSZ-ben tett bejelentése a Kelet-Európában állomásozó szovjet csapatok egyoldalú csökkentéséről, amit magyar részről üdvözöltünk és támogattunk. A szovjet lépés igazolja többször hangoztatott álláspontunkat az egyoldalú intézkedések szükségességéről, impulzusi értékéről és kedvező politikai határásói. A stockholmi dokumentum végrehajtásának pozitív tapasztalataira építve kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről való tárgyalások folytatásának. A jelenlegi intézkedések kiterjesztése, illetve a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések új generációjának kidolgozása tovább növelné az államok közötti bizalmat, lehetővé tenné a katonai terület nagyobb nyitottságát és áttekinthetőségét, szervesen kiegészítené és egyúttal ösztönözné az európai hagyományos fegyveres erőkről folytatandó tárgyalásokat. A bécsi záródokumentum az európai biztonság és az államok közötti bizalom megteremtésében játszott fontos szerepének megfelelően foglalkozik az emberi jogok és humanitárius kapcsolatok kérdéskörével. A megegyezés tükrözi e kérdés megnövekedett jelentőségét, érdemben gazdagítja az emberi jogi és humanitárius kötelezettségek körét. Közelebb kerültünk egymáshoz e kérdések közös megközelítése tekintetében. Ennek egyik jele, hogy a bécsi záródokumentum az emberi dimenzió területén egy konzultációs-ellenőrző mechanizmussal bővíti kd a helsinki Záróokmány együttműködési területeit, bizonyítván az EBEÉ-folyamat képességét a változó nemzetközi igényekhez való alkalmazkodásra. önök előtt ismeretes, hogy a magyar kormány megkülönböztetett figyelmet fordít a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak biztosítására. Megelégedéssel tapasztaljuk, hogy e kérdés egyre inkább az európai politika előterébe kerül. A részt vevő államok kormányai, közvéleménye, törvényhozása és társadalmi szervezetei fokozott figyelemmel kísérik a nemzeti kisebbségeknek a problémáit, fölemelik szavukat a kisebbségi jogokat sértő intézkedések ellen. A bécsi záródokumentum értelmében mindegyik részt vevő állam kötelezi magát arra, hogy biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek emberi jogait és alapvető szabadságjogait, a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését. Előrelépésnek tartjuk, hogy a záródokumentum az emberek közötti kapcsolatok és az információ témakörére is kiterjeszti a nemzeti kisebbségek kérdését. Ugyanakkor nem titkolom, hogy e számunkra különösen fontos téren többet szerettünk volna elérni; így például a nemzeti kisebbségek kollektív jogarnak az elismertetését. Meggyőződésem, hogy az össz-európai együttműködés kibontakozása a későbbiekben erre is lehetőséget ad.