Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1985

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGEINEK DOKUMENTUMAI - Október - Köpeczi Béla művelődési miniszternek, az európai Kulturális Fórumon (Budapest) részt vevő magyar küldöttség vezetőjének hivatalos felszólalása

KÖPECZI BÉLA MŰVELŐDÉSI MINISZTERNEK, AZ EURÓPAI KULTURÁLIS FÓRUMON RÉSZT VEVŐ MAGYAR KÜLDÖTTSÉG VEZETŐJÉNEK HIVATALOS 15 FELSZÓLALÁSA Küldöttségünk, más országok delegációihoz hasonlóan, abban érdekelt, hogy a Kulturális Fórum konstruktív légkörben végezze munkáját. Realisták lévén, természetesen tudjuk, hogy a tanácskozás, mint az európai biztonsági és együttműködési folyamat egyik eseménye, nem lehet független a külvilágtól, amely tele van feszültségekkel. A nemzetközi környezet azonban nemcsak sötét színekkel ábrázolható; a Helsinkiben elindult folyamat segítette a békés egymás mellett élés politikájának kibontakozását, amelynek — minden ellentmondás ellenére—nincs más értelmes, az emberiség jövőjét biztosító alternatívája. Másrészt: valljuk a kultúra és a kulturális kapcsolatok viszonylagos önmozgását, azaz olyan sajátosságait, amelyek hagyományosan a nemzetközi megértés és a béke, a haladás irányában hatnak, és az általános fejlődési tendenciák összefüggéseinek mai fokán is termékenyítő hatást gyakorolnak a részt vevő országok általános kapcsolataira. A magyar delegáció arra kapott megbízást, hogy a lehetőségeihez méreten hozzájáruljon a Kulturális Fórum sikeréhez, és támogasson minden olyan kezdeményezést, amely arra irányul, hogy tanácskozásunk ne a konfrontáció, hanem a tartalmas és kölcsönösen hasznos kooperáció színtere legyen. A madridi konferencia három kérdéskört ajánlott a Kulturális Fórumon megvitatni: az alkotás, a kultúra terjesztése és a kulturális együttműködés témakörét. Engedjék meg, hogy ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban országunk, kulturális életünk gyakorlatára támaszkodva kifejtsem a magyar delegáció álláspontját. Magyarország szocialista társadalmat épít, és ennek — az erre irányuló politikának — szerves része a kultúra fejlesztése, gazdagításának előmozdítása, ezen belül a művészetek támogatása. Felfogásunk szerint a művészetek egyszerre kritikus és építő funkciót töltenek be az emberi integritás védelmében, az antihumánus erők elleni mozgósításban, az ember öntudatra ébresztésében, felszabadításában, világnézetének, életmódjának formálásában. A mai magyar művészeti életre a sokféleség a jellemző; különböző irányzatok vannak jelen — a hagyományos realizmustól vagy a romantikától a posztmodernig. A szocialista társadalom a művészetek fejlődésére eszme- és értékrendszerével, tényleges gyakorlatával kíván hatni, s ezen az alapon támogatja a humanista törekvéseket megtestesítő, a szocialista eszmeiségű alkotásokat. Ugyanakkor tere van nálunk minden olyan irányzatnak, amely nem áll szemben a művészetek alapvető funkcióival. Szembefordulunk viszont azokkal a törekvésekkel, amelyek a fasiszta, militarista nézeteket, a népek közötti gyűlöletet akarják terjeszteni; és nem örülünk az úgynevezett fogyasztói kultúra silány termékeinek, amelyek megcsúfolják a jó ízlést és az erkölcsöt. Minden humanista szabadságmeghatározásban felállítanak kor-