Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1985

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGEINEK DOKUMENTUMAI - Október - Köpeczi Béla művelődési miniszternek, az európai Kulturális Fórumon (Budapest) részt vevő magyar küldöttség vezetőjének hivatalos felszólalása

Iátokat és kimondanak elkötelezettségeket. E kategóriák értelmezése eltérő lehet, és konfliktusok is keletkezhetnek a különböző nézetek között, de az aktív humanizmus nem lehet közömbös a művészetek befogadásával és hatásával szemben. Ezek között a keretek között a magyar kulturális plitika egyik fő feladatát abban látjuk, hogy minél kedvezőbb anyagi feltételeket teremtsen az igazi kulturális értékek elsajátításához és terjesztéséhez, a lehetőségek kibontakoztatásához, és ezzel szolgálni tudja a magyar és az egyetemes kultúra ügyét. íróink, művészeink számára adottak a lehetőségek, hogy összeköttetésbe kerüljenek más országok szellemi életével, kapcsolatban legyenek más országbeli szakmai társaikkal, részt vegyenek Európa és a világ szellemi vérkeringésében. Kulturális politikánk szellemében őrizzük és ápoljuk nemzeti kultúránk örökségét, minden értékét, de fellépünk a nemzeti bezárkózás, a szellemi provincializmus és a sovinizmus ellen is. Felfogásunkban a nemzeti önbecsülés természetesen ötvöződik az emberiség ügye és jövője iránti közös felelősséggel, más népek tiszteletével, kulturális vívmányainak megbecsülésével. A magyar művelődéspolitika jellemzője az értékek iránti nyitottság és az értékek terjesztésének támogatása. Az utóbbi évtizedekben a magyar művelődéspolitika arra törekedett, hogy nemzeti kultúránk és az egyetemes művészet nagy klasszikus és kortársi értékeit minél szélesebb körben megismertesse. Alig van a világirodalomnak olyan nagy műve, amely ne jelent volna meg kitűnő fordításban, nagy példányszámban. Dante vagy Shakespeare, Molière vagy Goethe, Tolsztoj vagy Balzac, Gorkij vagy Thomas Mann — hogy csak a legnagyobbakra utaljak — a magyar olvasók millióira hatottak és hatnak. A magyar közönségnek módja van arra is, hogy széles körben tájékozódjék a jelenkori külföldi művészetekről és irodalmakról, és megismerkedjék a legkülönbözőbb, akár vitatott irányzatok képviselőinek alkotásaival is. Az értékek kiválasztását nem az anonim állam végzi, hanem a kiadók, színházak, filmstúdiók, kiállítási intézmények, koncenrtirodák döntenek arról, hogy mit jelentetnek meg, mit mutatnak be, mit terjesztenek. Az egyes szakmák — de a közvélemény különböző rétegei is — képviselőik útján vesznek részt a döntések kialakításában. A kiválasztás és a terjesztés területén említett intézményeink messzemenően figyelembe veszik a közönség rétegzettségét, különböző csoportjainak eltérő érdeklődését, igényeit és kulturális törekvéseit. A magyar kulturális kormányzat jelentékeny anyagi eszközökkel támogatja a kultúra terjesztését azért, hogy az értékek mindenkihez eljussanak, hogy a kulturális demokrácia elve érvényesüljön. Meggyőződésünk, hogy az élethez és a munkához való jog mellett a kultúrához való jog is az alapvető emberi jogok közé tartozik, és ennek anyagi alpját is meg kell teremteni mindenki számára. Nem állíthatjuk, hogy már elértük célunkat; az igényt a kulturális értékek iránt szüntelenül fel kell kelteni, s a kultúra támogatásához újabb erőforrásokra van szükség.