Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés. - A KGST-tagországok deklarációja

gazdasági kapcsolatok politikai nyomás eszközeként való alkalmazása ellen. Mindezt a nemzetközi jog általánosan elfogadott normál, az ENSZ Alapokmányában, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányában szereplő elvek durva megsértésének tekintik. A szocialista közösség országaival szembeni ilyen irányvonal, amint azt a történelmi tapasztalatok mutatják, teljesen kilátástalan. Növekvő gazdasági és tudományosműszaki potenciáljukra, a szocialista tervgazdálkodás előnyeire támaszkodva, egységüket és együttműködésüket erősítve ezen országok minden szükséges eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy bármiféle nyomással és diszkriminatív intézkedéssel, a fejlődésük és a nemzetközi gazdasági együttműködésben való részvételük megzavarására irányuló mindennemű kísérlettel szembeszálljanak. A szocializmus képes a legbonyolultabb nemzeti és nemzetközi problémák sikeres megoldására. Népeik önfeláldozó munkájának eredményeképpen és szoros együttműködésüknek köszönhetően a szocialista országok a nehézségeket leküzdve kiemelkedő eredményeket értek el a gazdaság, a kultúra, az oktatás és az egészségügy terén, a nemzetek egyenjogúságának és barátságának megszilárdításában, a személyiség kibontakoztatásához szükséges kedvező feltételek megteremtésében. Ezek az eredmények a szocialista rendszer életerejét, a kapitalizmussal szembeni fölényét bizonyítják. A KGST-tagországok példája, vívmányaik a szocializmus és kommunizmus építésében, baráti kapcsolataik és együttműködésük megszilárdítása jelentős pozitív hatást gyakorol a világ fejlődésére. Az új típusú államközi kapcsolatok elveinek a kölcsönös együttműködésükben, valamint más országokkal való kapcsolataikban történő következetes gyakorlati megvalósítása eredményeképpen, a szocialista országok jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átalakításához. Az értekezlet részvevői hangsúlyozták, hogy a KGST-tagországok közötti együttműködés továbbfejlesztése és tökéletesítése, a szakosítás és kooperáció elmélyítése elősegíti időszerű gazdaságfejlesztési problémáik együttes erővel történő megoldását, ezen belül az energia-, nyersanyag- és élelmiszer-szükségletek kielégítését, az élenjáró technika és technológia fejlesztésének és bevezetésének meggyorsítását, az anyagi és munkaerőforrások, a termelő és tudományos-műszaki potenciál jobb kihasználását. Ez hozzájárul minden egyes ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, népek anyagi jólétének és kulturális színvonalának emeléséhez, a szocialista államok erejének, egységének és összeforrottságának erősítéséhez. Ugyanakkor a KGST-tagországok számára távolról sem közömbös, hogyan alakul a világ politikai és gazdasági helyzete. Mélyen érdekeltek annak javításában. És nem csak azért, mert ez kihat gazdasági terveik teljesítésére, a más államokkal való gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataik normális fejlesztésére. A szocializmus mint a világ leghaladóbb társadalmi rendszere természeténél fogva az emberiség jövőjéért érzett nagy felelősséggel lép fel, mivel legfontosabb célja az emberről, az ember jólétéről való gondoskodás.