Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés. - A KGST-tagországok deklarációja

A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői azon a véleményen vannak, hogy ne a különböző társadalmi rendszerű álla­mok közötti konfrontációra, nem a kapcsolataikat akadályozó újabb és újabb gátak emelésére, hanem a békés, tartós nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesz­tése konstruktív útjainak keresésére kell törekedni, a világban kialakult realitások és valamennyi ország érdekeinek figyelembevételével. Szilárd meggyőződésünk, hogy semmiféle világprobléma, a szocializmus és a kapitalizmus közötti történelmi vita sem oldható meg katonai úton. A KGST-tagországok mindig is a gazdasági elzárkózás követ­kezetes ellenzői voltak, állhatatosan kiálltak és kiállnak a más államokkal való széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok nor­malizálása, az ezek fejlesztésének útjában álló mindennemű korlát lebontása mellett. Az elmúlt évtized tapasztalatai meggyőzően bizonyították az enyhülés szükségessé­gét és gyümölcsöző voltát a világ valamennyi népe számára. Ez hozzájárult a nemzetkö­zi kapcsolatok javításához, az országok közötti kölcsönösen előnyös gazdasági kapcso­latok fejlődéséhez. A háborús veszély csökkenése lehetővé tette a felszabadult országoknak nyújtott gazdasági segítség növelését. A fejlődő államok és a szocialista országok kibontakoztatták és folytatják harcukat a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapokon történő átrendezéséért. Az értekezlet részvevői fontosnak tartják mindazoknak a pozitívumoknak a megszi­lárdítását és megsokszorozását, amelyeket a 70-es években a nemzetközi kapcsolatok­ban elértek; azt, hogy erősödjön a kölcsönös bizalom és fejlődjön az egyenjogú együtt­működés az államok között, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. Ehhez valamennyi ország konstruktív erőfeszítésére van szükség mind politikai, mind pedig gazdasági téren. Jelenleg nincs fontosabb feladat, mint a béke megőrzése a Földön, a nukleáris ka­tasztrófa elhárítása. Elsődleges jelentősége van a fegyverkezési verseny megszünteté­sének, a fegyverzetek csökkentésére való áttérésnek, a katonai-stratégiai egyensúly mind alacsonyabb szinten történő fenntartásának. Ez a világgazdasági helyzet javításá­nak is legfontosabb feltétele. Az értekezlet részvevői meg vannak győződve arról, hogy az egyenlőség és az egyen­lő biztonság elvének szigorú betartásával a nukleáris fegyverkezési verseny megállítha­tó, és az államok hozzákezdhetnek a nukleáris leszerelés reális intézkedéseinek valóra váltásához. Ehhez politikai akarat, valamennyi ország biztonságának érdekeit figye­lembe vevő, becsületes, egyenjogú és konstruktív dialógus szükséges. Ezen az alapon lehet elérni Európa teljes mentesítését mind a közép-hatótávolságú,mind a taktikai atomfegyverektől. Az európai béke és biztonság szempontjából a jelenlegi körülmények között feltétle­nül szükséges követelmény az új nukleáris eszközök felhalmozásának megszüntetése a kontinensen. Ezzel kapcsolatban az értekezleten képviselt államok ragaszkodnak a közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Európában való telepítésének megszüntetéséhez, és kijelentik, hogy amennyiben sor kerül a már telepített rakéták ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom