Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - A KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén és a KGST XXXVIII. (rendkívüli) ülésszakán (Moszkva, 1984. június 12-14.) elfogadott dokumentumok: - Nyilatkozat a KGST-tagországok közötti gazdasági tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól
nak mint az emberiség társadalmi fejlődését meghatározó tényezőnek a nemzetközi tekintélye, erősödött a világ fejlődési menetére gyakorolt hatása. Teljes mértékben beigazolódott, hogy helyes és időszerű az együttműködés elmélyítését és a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó, közösen kidolgozott irányvonal, amely minden egyes testvéri ország sokirányú fejlődésének és gazdasági fejlettségi szintjeik közelítésének fontos tényezőjévé vált. Egymás közötti kapcsolataikban megerősödött, megvalósul és következetesen érvényesülni fog a szocialista internacionalizmus, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segítségnyújtás elve, amelyet a KGST alapokmánya és az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó Komplex Program rögzít. A testvéri államok sokoldalú együttműködésének elmélyítéséhez, egységük és összeforrottságuk erősítéséhez jelentős mértékben hozzájárul minden egyes KGST-tagország, különösen a Szovjetunió. Az értekezlet részvevői kiemelték az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó Komplex Program, a hosszú távú sok- és kétoldalú együttműködési programok időszerűségét, amelyeknek rendelkezései valóra válnak a gyakorlatban. A KGST-tagországok népgazdaságának és kölcsönös együttműködésének tervszerű fejlesztése lehetővé tette, hogy számos területen lényegesen mérsékeljék a tőkés világban kitört gazdasági válság gazdaságukra gyakorolt hatását, szembeszálljanak az imperialista körök agresszív irányvonalával, az USA és néhány szövetségese azon kísérleteivel, hogy a gazdasági nyomás és a diszkrimináció politikáját folytassák. Az értekezlet részvevői ezzel együtt megállapították, hogy még jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a kölcsönös együttműködés bővítéséhez, a gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítéséhez, a kölcsönös kereskedelem növeléséhez a testvéri országok termelési és tudományos-műszaki potenciáljának hatékonyabb kiaknázása, népeik jólétének emelése érdekében. A testvérpártok és kormányok vezetői az utóbbi években megváltozott belső és külső feltételekből adódó feladatok megoldására összpontosították figyelmüket. Abban állapodtak meg, hogy megbízzák országaik tervező és gazdálkodó szerveit, hogy a folyó ötéves tervidőszak hátralévő éveire szóló népgazdasági terveik kidolgozása és az éves árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek egyeztetése során tárják fel a KGSTtagországokkal folytatott kereskedelem kölcsönösen előnyös bővítésének lehetőségeit az érvényes hosszú lejáratú megállapodásokban szereplő mennyiségeken felül is. Az értekezlet részvevői kifejezték azon meggyőződésüket, hogy a KGST-tagországok minden szükséges eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy a kölcsönös együttműködést új szinre emeljék. Egyöntetű véleményünk, hogy a jelenlegi szakaszban a KGSTországok legfontosabb feladatai a gazdasági és kölcsönös együttműködés területén az alábbiak:
