Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1984

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - A KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén és a KGST XXXVIII. (rendkívüli) ülésszakán (Moszkva, 1984. június 12-14.) elfogadott dokumentumok: - Nyilatkozat a KGST-tagországok közötti gazdasági tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól

a gazdaság intenzívfejlődési pályára történő gyorsított átállítása, hatékonnyságának növelése oly módon, hogy korszerűsítikatársadalmi termelés szerkezetét, ésszerűbben és takarékosabban használják fel a meglevő anyagi és munkaerőforrásokat, jobban használják ki az állóalapokat és a tudományos-műszaki potenciáljukat; a társadalmi termelés további növelése, ami a szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisa megszilárdításának, a népjólét emelésének alapja; a termékek műszaki színvonalának, megbízhatóságának, élettartamának és minőségének javítása, választékuk bővítésének meggyorsítása; az exportpotenciál fejlesztése, elsősorban a feldolgozóipari ágazatokban; a termelőerők ésszerűbb elhelyezése; a KGST-tagországok gazdasági fejlettségi színvonala és elsősorban Vietnam, Kuba és Mongólia gazdasági fejlettségi színvonalának az európai KGST-tagországok színvonalával való fokozatos kiegyenlítődési folyamatának meggyorsítása. Az értekezlet úgy határozott, új lépést kell tenni a gazdaságpolitika KGSTtagországok közötti egyeztetésének elmélyítésére a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken, az érdekelt országoknak pedig a társadalmi-gazdasági fejlődés más területein is, abban a mértékben, amilyen mértékben azt az országok szükségesnek tartják. Az ilyen egyeztetésen a KGST-tagországok azt értik, hogy kollektív alapon munkálják ki az olyan nagy horderejű gazdasági problémák megoldásához vezető utakat, amelyek kölcsönös érdekűek, és nagy jelentőséggel bírnak a hosszú távú gazdasági fejlődés és együttműködés fő irányainak minden egyes baráti ország által történő meghatározása szempontjából. Továbbá közösen határozzák meg a közvetlen együttműködés útjait a tudomány, a technika, az anyagi termelés és a beruházások szférájában. Mindezen tevékenységnek elő kell segítenie az országok lehetőségeinek mozgósítását és kölcsönös együttműködésük erősítését abból a célból, hogy minden egyes ország gazdasága és a KGST-tagországok egész közössége dinamikusan és harmonikusan fejlődjék a termelés minden oldalú intenzifikálása, a világviszonylatban elért tudományos-műszaki eredmények bevezetése alapján; a szükséges erőforrásokkal, többek között fűtőanyaggal, energiával, nyersanyaggal, élelmiszerekkel, közszükségleti iparcikkekkel, korszerű gépekkel és berendezésekkel való ellátásukat; a KGSTtagországok aktív részvételét a nemzetközi szocialista és világméretű munkamegosztásban; az országok gazdasági fejlettségi szintjei kiegyenlítési folyamatainak meggyorsítását. Hasznosnak tartották a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai, kormányai kollektív munkájának erősítését az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében, a gazdasági építőmunka tapasztalatainak cseréjében. Célszerűnek tartották, hogy a párt- és állami vezetés felső szintjén rendszeres találkozókat tartsanak a KGST-tagországok hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája, a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítése elvi irányainak egyeztetése céljából. Az értekezlet részvevői abból indulnak ki, hogy a népgazdasági tervkoordináció a kiemelt feladatok megoldására fog összpontosulni és a kölcsönös együttműködéssel