Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1978

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - A Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata

Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége küldöttsége szükségesnek tartotta aláhúzni, hogy a nemzetközi enyhülést veszélyezteti az az imperialista politika is, amely a gyarmati uralom, a fajüldöző rendszer elnyomása alóli felszabadulásért, az új gyarmatosítás ellen, a függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő népek ellen irányul. Mindenekelőtt azt tartják szükségesnek leszögezni, hogy bár az imperializmus politikája az utóbbi időben kifinomultabbá vált, céljai nem változtak. Az imperialisták mind gyakrabban folyamodnak olyan módszerekhez, mint ellenségeskedések és konfliktusok szítása a felszabadult országok népei között, fegyverek szállítása és zsoldosok küldése bábjaik segítésére, a hatalmon levő imperialistabarát rezsimek különféle katonai csoportosulásainak összetákolása. Mindennek az a célja, hogy erősítse vagy legalábbis fenntartsa politikai, gazdasági uralmukat, pozícióikat Ázsia, Afrika, Latin-Amerika országaiban. Mint a tapasztalatok mutatják, az imperialista hatalmak, a nemzetközi monopóliumok befolyásos körei nem mondtak le egész országok és népek alárendelésének olyan „klasszikus" módszereiről sem, mint a katonai intervenció, a független államok belügyeibe való durva beavatkozás, szuverén jogaik megsértése. A szocialista országok felléptek és fellépnek e politika ellen, amely szemben áll az emberiség történelmi fejlődésének objektív követelményeivel. A szocialista országok megerősítik szolidaritásukat a népek küzdelmével, a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás, az imperialista uralmi rendszer és elnyomás bármely formája ellen. Segítséget és támogatást nyújtottak és nyújtanak a felszabadult országok népeinek, amelyek nehéz harcban védik függetlenségüket és szabadságukat, továbbá azon jogukat, hogy szabadon válasszák meg társadalmi fejlődésük útját, biztosítsák országuk területi egységét, függetlenségét és szuverenitását. A szocialista országok hangsúlyozzák szüárd elhatározásukat, hogy a jövőben is fejlesztik a sokoldalú elvtársi együttműködést az új szocialista orientációjú államokkal. A szocialista államok határozottan támogatják Zimbabwe és Namíbia népeinek a nemzeti függetlenség mielőbbi kivívásáért folytatott önfeláldozó harcát. Szolidárisak Dél-Afrika népének az apartheid és a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáért vívott igazságos harcával. Elítélik azokat a kísérleteket, hogy Zimbabwe, Namíbia és Dél-Afrika népeire olyan, számukra idegen, újragyarmatosító döntéseket kényszerítsenek, amelyek újabb konfliktusok veszélyét idézhetik elő ebben a térségben. Az ülés résztvevői ismételten megerősítik az igazságos és tartós közelkeleti békéről, a térség helyzetének igazságos és átfogó politikai rendezéséről vallott elvi álláspontjukat. A rendezésnek magában kell foglalnia: az izraeli csapatok kivonását az 1967-ben megszállt összes arab területről; a palesztinai arab nép elidegeníthetetlen önrendelkezési jogának érvényesítését saját állama megteremtésének jogával együtt; a térség valamennyi állama biztonságának és függetlenségének szavatolását, beleértve Izraelét is. A jövőben is együtt küzdenek az arab államokkal, népekkel és minden haladó erővel olyan rendezésért, amelyet csak minden érdekelt fél — beleértve a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet is — részvételével lehet elérni.