Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Komócsin Zoltánnak, az MSZMP PB tagjának, a KB titkárának „Európa biztonsága és a világ békéje” c. cikke a Népszabadságban

teremteni és erősíteni, amelyek nemzetközileg szokásosak és kölcsönösen előnyösek. Egyes nyugati politikusok és propagandisták az utóbbi időben nagy zajt csapnak „az emberek és eszmék szabad áramlása" jelszavának hangoztatásával. De jellemző, hogy eddig nagyon is megkerülték annak meghatározását, valójában mit is értenek e hangzatos jelszón. A szocialista országok az egyes országok népeinek, kiemelkedő gondolkodóinak, művészeinek alkotásait, mint a múltban és a jelenben, a jövőben is készséggel fogadják be. Más a helyzet a kapitalista országokban, ahol a piac, az árutermelés ösztönösségének, a maximális tőkés profitért folytatott harcnak van alárendelve a művelődéspolitika. Nem is szólva a haladó eszmékkel szembeni hátrányos megkülönböztetésről, adminisztratív gátakról és manipulációról. Ha a demokratikus, nemzeti és nemzetközi eszmei értékek, valamint a kölcsönös bizalmat és megértést ápoló emberek cseréjéről van szó, nálunk minden konstruktív kezdeményezés kedvező fogadtatásra talál. Ha viszont a hangzatos jelszavak leple alatt a szocialista országok belügyeibe akarnak avatkozni és törvényeinket megsértve, ideológiai felforgatásnak próbálnak törvényes kereteket teremteni, azt egyetlen szocialista ország sem engedheti meg. A szocialista országok Genfben — elveikhez ragaszkodva — a konkrét kérdések kidolgozásának munkájában nagy rugalmasságról tesznek tanúbizonyságot. Ha ez a magatartás kölcsönössé válik, a ma még jelentkező akadályokat kellő türelemmel el lehet majd hárítani, és a legmagasabb szintű képviselők részvételével mielőbb sor kerülhet az európai biztonsági értekezlet harmadik szakaszára. Nyilvánvaló: az európai béke és biztonság rendszerének intézményes kiépítése minőségileg új szakaszt nyitna földrészünk történetében. E szakasz legfontosabb jellemzője az lesz, hogy a hidegháborús szembenállás mindjobban elhaloványodik, a bizalom, a konkrét együttműködés, az élet gyakorlatává válva, mind jobban kizárja az erőszak, a háború lehetőségét. Fokozatosan tért hódít a két ellentétes gazdasági-társadalmi rendszer olyan békés egymás mellett élése és versengése, amelynek valamennyi európai nép a haszonélvezőjévé válik. Természetesen nem valamilyen idillikus állapotok köszöntenének Európára. Továbbra is éles harc folyik majd az alapvető, gyökeresen ellentétes érdekű osztályok között földrészünk kapitalista részén és folytatódik az osztályharc a két különböző társadalmi rendszerhez tartozó országok csoportjai között is. Ilyen helyzetben különösen fontos területté válik az ideológiai front, ahol nincsen és nem is lehet békés egymás mellett élés. Az ellentétes ideológiák között nemhogy nem mérséklődik a szembenállás, hanem az erőszak alkalmazásának a fegyveres konfliktusok veszélyének csökkenésével az ideológiai küzdelem szerepe és jelentősége csak tovább növekszik. A béke és biztonság európai rendszerének kiépítésével fokozatosan megérlelődnek a feltételei a katonai problémák megoldásának, a csapatok és a fegyverzet csökkentésének. Kétségkívül ez a legbonyolultabb és a legtöbb időt igénylő probléma. Erről tanúskodnak a bécsi csapat- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások is. A szocialista országok elvi álláspontja egy-