Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Péter János külügyminiszter felszólalása Helsinkiben az európai biztonsági konferencián (Részletek)
A Magyar Népköztársaság képviselői — akárcsak az önök országának képviselői — következetesen dolgoztak ennek az értekezletnek az előkészítésén. Sok tárgyalást folytattak államfői, kormányfői, miniszteri és egyéb szinteken a ma tapasztalható javulásért. Alig van itt olyan képviselet, amelynek kormányával ne álltunk volna kapcsolatban mai ügyünk tisztázása céljából. Az előkészítő munka sikeréhez nagyban hozzájárult az a módszer is, amellyel a tárgyaló felék megközelítették Európa bonyolult problémáit: az egyébként szervesen összefüggő és egymással kölcsönhatásban levő nemzetközi kérdések különválasztása, a megoldásra érett kérdések elválasztása azoktól a kérdésektől, amelyeknek a megoldása a jelen pillanatban még nem lehetséges. Nem szükséges, hogy valaki megmagyarázza a magyar kormánynak, hogy az európai biztonság ügye nem választható el például a földközi-tengeri problémáktól. Nagyon jól tudjuk, hogy más világpolitikai problémák is kölcsönhatásban állnak az európai problémák megoldásával. Ha azonban minden kérdésnél mindig megvártuk volna, hogy minden más kérdés is megérlelődjék a megoldásra, akkor saját magunkat fékeztük volna le, és ma nem arról szólna Európa politikusainak az értékelése, hogy 1969 tavaszától milyen nagy utat tettünk meg a nemzetközi feszültség enyhítésében, a nemzetközi együttműködésnek a népek javára való előmozdításában, hanem megálltunk volna félúton, és talán tovább folytatnánk a régi vitát. A Magyar Népköztársaság kormánya jelen helyzetben azt tekinti legközvetlenebb nemzetközi feladatának, hogy elősegítse az elért kedvező eredmények megszilárdítását, és visszafordíthatatlanná tételét, s hogy közreműködjék további nagy eredmények elérésében. Éppen ezért figyeli éberen azokat a veszélyeket, amelyek még kétségtelenül elevenen élnek és fenyegetik már az elért eredményeinket is. Ilyen felismerések vezettek bennünket akkor, amikor kerestük az együttműködést önökkel ennek a konferenciának az előkészítésében és most, amikor önökkel együtt új feladatok megoldására készülünk. Az itt képviselt államok helsinki nagykövetei több mint hat hónapon át tanácskoztak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítéséről. El kell ismerni, hogy jó munkát végeztek. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a munka neheze még hátravan. Reálisan lehet azonban úgy tervezni, hogy a bizottságok ősszel elvégzik munkájukat, és a harmadik szakasz még ebben az évben megkezdhető. A mostani külügyminiszteri értekezleten sok javaslatot terjesztettek elő, amelyeket a második szakaszban kell majd megvitatni. Az államok kapcsolatainak elvei — amelyeket nagyköveteink az ajánlásokban összefoglaltak — jól tükröződnek abban a nyilatkozattervezetben, amelyet a Szovjetunió külügyminisztere terjesztett elő. Ügy véljük, hogy ez a tervezet jó alap a tárgyalásokra. Kormányom természetesen jelentősnek tartja az európai biztonság katonai és fegyverkezési problémáit is. Ügy véljük, hogy a nagykövetek ajánlásai helyesen utalnak erre a kérdésre. Helyesnek tartjuk, hogy az európai haderőcsökkentésről Bécsben október 30-án megkezdődnek az ér-