Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1973

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Merre tart Európa? Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának cikke a „New Hungarian Quarterly” jubiláris számában

fizetni a tanulságért, hogy erőszakra csak összefogott erővel lehet méltó választ adni. A történelem megtanít arra is, hogy az antikommunizmus nemcsak a Szovjetunió, a szocialista országok, a kommunista pártok ellen, hanem minden nép szabadsága, minden haladó mozgalom, a béke minden híve ellen irányul. Ugyanakkor a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország háború alatti szövetsége és együttműködése, a szélesen kibontakozott európai antifasiszta mozgalom példája bizonyítja, hogy lehetséges az ellentétes társadalmi berendezkedésű államok, különböző világnézetű és pártállású emberek összefogása egy közösen felismert nagy cél érdekében. Ez Európa népeinek, nemzedékünknek legfontosabb történelmi tapasztalata, legmaradandóbb emléke és legszebb hagyománya a jövő nemzedéke számára. Az utóbbi időben reális távlatok nyíltak az európai béke megszilárdítására és a kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. Napjaink Európája — ahogy a második világháború után kialakult — különböző társadalmi rendszerű, nagyságú, földrajzi elhelyezkedésű és politikai érdekű országokból áll. A történelmi körülmények miatt ezeknek az országoknak egymás mellett kell élniük és ezen a tényen senki sem változtathat. A mai helyzetben az európai országok felelős államférfiáinak, társadalmi tényezőinek a történelmi tapasztalatokat figyelembe kell venniük, de most nem a múlt dicsőségén vagy szégyenén kell osztozni, nem azt kell bemutatni, ki, mikor, miben járt el helyesen, vagy miben volt hibás. Nem kell azzal foglalkozni, ki és mennyiben felelős a még nyitott kérdések megoldatlanságáért. A valóságos kérdések reális megítéléséből, Európa minden országának és népének közös érdekeiből kell kiindulnunk, és ennek megfelelően, élve a most fennálló kedvező történelmi lehetőségekkel, egy biztonságos jövő szilárd alapjait lehet és kell lerakni. Más, a népek számára elfogadható kiút nincs. Ha ezt az európai kérdésekben elérjük, az egész emberiség ügyét is szolgáljuk. A Varsói Szerződés országai az előrehaladás céljából javasolták: tűzzük napirendre, dolgozzuk ki együttesen és teremtsük meg egy európai kollektív biztonsági rendszer, másképpen kifejezve, a tartós béke szilárd alapjait. A Varsói Szerződés országai semmiféle különleges előnyt nem igényelnek a maguk számára. Mi azt akarjuk, hogy Európában kizárják az erőszak vagy az erőszakkal való fenyegetés alkalmazásának lehetőségét és a kötelezettségek olyan rendszerét hozzák létre, amely minden országnak biztosítékot nyújt az agressziós cselekmények ellen, s minden nép javát és felvirágzását szolgálja. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ismételt felhívásai, majd a Budapesti Felhívásban megfogalmazott konkrét javaslatai világosan szóltak céljainkról. A Varsói Szerződés tagállamai olyan Európát kívánnak, amelyben a társadalmi rendszerek különbözősége nem leküzdhetetlen akadálya annak, hogy az államok a békés egymás mellett élés. a kölcsönösen előnyös együttműködés alapján, sokoldalúan fejleszthetik kapcsolataikat. Olyan Európa kialakítására törekszünk, amelyben az államok többé nem a fegyverkezési hajsza mérgező légkörében, hanem az egyetértés és az együttműködés olyan viszonyai között élnek majd, ame-