Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Kállai Gyulának, az MSZMP PB tagjának beszéde az Országgyűlésben

nyezői lesznek. A Magyar Népköztársaság és valamennyi szocialista ország fontosnak tartja, hogy az antiimperialista harc jegyében, internacionalista elkötelezettségünkhöz híven segítse és támogassa az önállóságukat kivívott, fiatal haladó államokat. Ezután Kállai Gyula arról szólt, hogy hazánk síkraszáll a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének gyakorlati megvalósításáért, majd így folytatta: A magyar külpolitika érthetően fontos törekvése, hogy a kölcsönös érdekek figyelembevétele alapján fokozatosan fejlessze kapcsolatait a tőkés államokkal. A legutóbbi időben különösen Ausztriával, Finnországgal, Franciaországgal, Olaszországgal fejlődtek politikai, gazdasági-kereskedelmi, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolataink. A kölcsönös érdekek, a békés egymás mellett élés elvei alapján készek vagyunk kapcsolataink szélesítésére mindazokkal a tőkésországokkal — az Amerikai Egyesült Államokat is beleértve —, amelyek ugyanilyen alapon érdekeltek ebben. Reméljük, hogy egyre inkább megérnek a feltételek államközi kapcsolataink továbbfejlesztésére a Német Szövetségi Köztársasággal. Nem vitatható, hogy az európai biztonság megteremtése az általános enyhülésnek és a világbéke megszilárdításának is kulcskérdése. Ezért megelégedéssel látjuk, hogy az utóbbi időben kedvezően alakult a helyzet, javultak az európai biztonság megteremtésének a feltételei. Ennek a folyamatnak a leglényegesebb állomásai azok a megállapodások, amelyek a két német állammal és Nyugat-Berlinnel függnek össze. Ezen a területen azok a szerződések nyitották meg az előrehaladást, amelyek a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, illetve Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság között jöttek létre. E szerződések alapja a második világháború és a háború utáni fejlődés eredményeképpen kialakult európai helyzet és a mostani európai államhatárok sérthetetlenségének elismerése. Ujabb fontos lépés volt ezen az úton a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi egyezmény aláírása, valamint azok a nagy jelentőségű megállapodások, amelyek röviddel ezelőtt jöttek létre a Német Demokratikus Köztársaság tevékeny és konstruktív magatartása révén a Német Demokratikus és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin szenátusa között. Mindezek a megállapodások és szerződések mindenekelőtt a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a többi szocialista ország következetes békepolitikájának köszönhetők és mindkét fél számára előnyösek. Nyilvánvaló az is, hogy a korábbi két évtized merev politikájához képest a Német Szövetségi Köztársaság mostani kormányának a politikája realisztikusabb. Arra számítunk, hogy ez a folyamat folytatódik, s újabb lehetőségeket tár majd fel az európai enyhülés, a földrész két állam csoport ja közötti kapcsolatok normalizálása, a viszony javítása, az együttműködés bővítése szempontjából. Elérkezett az ideje annak, hogy mielőbb ratifikálják és életbe léptessék az említett szerződéseket, továbbá minden ország elismerje a nemzetközi jog alapján a Német Demokratikus Köztársaságot; és hogy egyidejűleg felvegyék a két német államot az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.