Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1971
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Komócsin Zoltánnak, az MSZMP PB tagjának a KB titkárának felszólalása az Országgyűlés ülésszakán (Részletek)
értés útjainak megtalálásához, hogy ezen az alapon érhetünk el tartós eredményeket. A kormány külpolitikájával kifejezésre jut, hogy népünk szolidáris a hősiesen küzdő vietnami, laoszi és kambodzsai néppel, amely élethalálharcot vív az amerikai agresszorokkal és csatlósaikkal. Az indokínai szabadságharcosok elszántságát nem törték meg a rájuk zúduló megpróbáltatások, a mérhetetlen áldozatok, s vérük hullatásával, életük feláldozásával harcolnak a győzelemért. A legutóbbi indokínai események, az agresszorok laoszi katonai veresége, a szabadságharcosok újabb sikerei két alapvetően fontos tanulságot erősítenek meg. Az egyik, hogy az amerikai agresszorok és csatlósaik számára nincsen lehetőség arra, hogy katonai győzelmet érjenek el Indokínában. A másik, hogy a vietnami, a laoszi, a kambodzsai nép harci osztagai a Szovjetunió, hazánk és a többi szocialista ország segítsége révén a harcokban nem gyengültek, hanem megerősödtek. A dél-vietnami nép korszerű fegyverzettel felszerelt, harci tapasztalatokban gazdag, legyőzhetetlen népi hadsereggel rendelkezik. Vietnam népe az amerikaiak barbár pusztításai ellenére, ma katonailag sokkal erősebb, mint a reá kényszerített harc kezdetén volt és a jövőben még erősebb lesz. Nixon elnöknek semmi reménye sem lehet arra, hogy sikerre vigye cinikus elképzelését, az úgynevezett vietnamizálást. Az indokínai agressziós tűzfészek felszámolásának nincs más útja, mint a vietnami, a laoszi, a kambodzsai nép jogos, igazságos követeléseinek teljesítése. Minden amerikai katonát és a bábhadseregek csapatait ki kell vonni Indokínából. Dél-Vietnamban koalíciós kormányt kell alakítani valamennyi hazafias erő részvételével. Maradéktalanul érvényt kell szerezni az Indokína országaira vonatkozó genfi egyezmények rendelkezéseinek. Pártunk és kormányunk a magyar nép akaratát teljesítve minden tőle telhetőt megtesz a vietnami, a laoszi és a kambodzsai néppel vállalt szolidaritásának erősítésére, igazságos céljaik valóra váltásának elősegítésére. A Közel-Keleten a feszültség mindmáig nem csökkent, az izraeli agreszszorok és amerikai támogatóik magatartása miatt a válság folytatódik. Míg az Egyesült Arab Köztársaság kormánya további erőfeszítéseket tesz a válság politikai eszközökkel történő rendezésére, az izraeli kormány továbbra is mereven elzárkózik az ésszerű és igazságos megoldás elől és továbbra is arab területek bekebelezésére spekulál. Az izraeli magatartást bátorítják az amerikai kormány gyanús manőverei, amelyekkel a lehetetlent akarják elérni: támogatni Izrael agresszív céljait, ugyanakkor az arab népek barátjának mutatkozni. A jelenlegi helyzet rendkívül labilis, magában hordja a nyílt katonai konfliktus kitörésének, és ezzel együtt a nemzetközi feszültség hirtelen kiéleződésének a veszélyét. A Közel-Kelet és az egész világ népeinek érdeke a merev izraeli és amerikai álláspont feladását követelik, és azt, hogy e két állam vezetői végre — saját érdekükben is — komolyan lássanak hozzá a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtásához. A közel-keleti helyzetet vizsgálva megítélésünk szerint az arab népek igazságos harca már eddig is nagyobb eredményeket ért volna el, ha küzdelmüket nem gyengítené az egység hiánya. Az egyes országokban és a
