Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Közlemény a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének berlini üléséről - A Politikai Tanácskozó Testület ülésén elfogadott okmányok
A tanácskozáson megállapították, hogy más európai kérdések rendezésének feltételei is kialakulóban vannak. Ebben az összefüggésben kifejezésre jutott az a remény, hogy a nyugat-berlini kérdésről most folyó tárgyalás kölcsönösen elfogadható egyezménnyel fog zárulni, amely megfelel a közép-európai enyhülés érdekeinek, a nyugat-berlini lakosság szükségleteinek s az NDK jogos érdekeinek és szuverén jogainak. A tanácskozás részvevői kifejezést adtak annak a meggyőződésüknek, hogy a biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet összehívása újabb fontos szakasz lenne az európai béke megszilárdításának útján. Hála a már elvégzett előkészítő munkának, megvannak az említett tanácskozás kellő feltételei. Alapjában véve megjelölték a napirendet, meghatározták az értekezlet részvevőinek összetételét, s széles alapot teremtettek a kölcsönös megértéshez és a pozitív eredmények biztosításához. Az értekezlet összehívásával kapcsolatban álló valamennyi kérdés összeegyeztetése a kétoldalú kontaktusok mellett most többoldalú tanácskozást igényel minden érdekelt állam részvételével. Sok európai állam emellett foglalt állást. A tanácskozás részvevői megelégedéssel fogadták a finn kormány új kezdeményezését, amely szerint az összes érdekelt államok képviselői előkészítő találkozókat tartanának Helsinkiben, az összeurópai értekezlet öszszehívásának kérdésében. A tanácskozáson képviselt államok kijelentették: készek részt venni ilyen találkozókon, amelyek előmozdítani hivatottak az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítését. Semmi sem indokolja az értekezlet összehívásának halogatását, s bármilyen előzetes feltétel kikötését. Mind szélesebb körűvé válik és mind nagyobb tömegeket mozgósít az európai földrész biztonságát és együttműködését szorgalmazó mozgalom. A tanácskozáson részt vevő szocialista államok eltökélt szándéka minden tőlük telhetőt elkövetni, hogy az európai népek békeakarata megvalósuljon. A tanácskozás részvevői megállapítják, hogy az európai enyhülés és békés együttműködés ellenségei nem szüntették be veszélyes tevékenységüket. Ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet a NATO agresszív köreinek fokozott tevékenységére, az NSZK revansvágyó és militarista erőinek provokációs mesterkedéseire, valamint arra a szüntelen próbálkozásra, hogy kívülről igyekezzenek megakadályozni az európai kontinensen megindult kedvező folyamatok fejlődését. Kifejezték azt a szilárd meggyőződésüket, hogy az európai békeszerető erők képesek leküzdeni a béke ellenségei által támasztott akadályokat, s együttes erőfeszítéssel megoldani a tartós béke biztosításának feladatát a világ e térségében. A tanácskozás részvevői az európai biztonság, a feszültség enyhítése és a leszerelés kérdéseiben megerősítik azt az állásfoglalásukat, amelyet az 1966. július 5-i bukaresti nyilatkozatban juttattak kifejezésre. A tanácskozás részvevői kifejezték országuk pártjának és kormányának azt az elhatározását, hogy a továbbiakban is összehangolt cselekvéssel lépnek fel a nemzetközi küzdőtéren, Európa és az egész világ biztonságának érdekében. Ebből a célból mindegyikük továbbra is a béke, az enyhülés és a széles körű nemzetközi együttműködés tevékeny politikáját folytatja.
